Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
75. Székely Bertalan: Kaptsztran János tábori miset mond a nándorfehérvári csata előtt. / János Kapisztrán hält eme Feldmesse vorder Schlacht bei Nándorfehérvár (Belgrad). 1890 februárjában felmerült a templom teljes belső kifestésé, illetve annak végleges eldöntése. Bár Lipthay Béla ellenezte, hogy kifessék a templomot, ezt elvetették, Schulek javaslatát fogadták el, akt a templom régi, 13. századi kifestésére hivatkozott, mivel 1874-ben talált egy régi ornamentális motívumot a templom falán. 252 Az ornamentikát a historizmus művészei gyakran alkalmazták a monumentális falfestészeti munkákon, ezt a korszak kritikusai is fontosnak és szükségesnek találták: „A monumentális falfestészetnek ezt a kisebb szeretnivaló testvérét, mint tudjuk a művészet fénykorának mesterei a maga teljes értéke szerint becsülték." 2 ' 5 A terveket Székely Schulckkel közösen készítette el, és 1890 júliusában bemutatták a bizottságnak. 254 A díszítés a főszentély és a Szent Kereszt kápolna falán a legdúsabb és a legteljesebb. Különösen szép és változatosan gazdag a Szent Kereszt kápolna dekorációja. A stilizált motívumok itt merészek, olykor egészen bizarr formációkban jelennek meg, a művészi improvizáció hihetetlen gazdagságával, és a síkhatás alkalmazásával, amely miatt a szakirodalom Székely nevét elsőízben itt kapcsolja össze a szecesszióval 2 ^ (76. kép). A templom legendáris kifestéséről 1891 májusában döntött a bizottság ülését követően a vallás- és közoktatásügyi miniszter. 256 Ez év októberében Bogisch Mihály prépost és Czobor Béla kérik, hogy ne legyen pályázat, hanem bízzák a munkát Székely Bertalanra. Mivel azonban - ismervén Székely alapos és töprengő, fontolgató munkastílusát - attól tartottak, hogy nem lesz készen határidőre, így Lotzot is felkérték, hogy vegyen részt a munkálatokban. 257 A programot Czobor Béla dolgozta ki, és 1891 decemberében terjesztette a bizottság elé. 258 A programban - a millenniumi ünnepségek közelségének hatására - a szakrális témák fokozatosan háttérbe szorultak, s a vezéreszme az ország keresztényi helytállásának hangsúlyozása: Magyarország Európa védőbástyája. Kiemelt szerepet kap Mária - a Boldogasszony - mint Magyarország patrónusa. Székely és Lötz 1892-93 folyamán dolgoznak a templomon. A látványosabb és nagyobb falfelületek - a főhajóban - ezúttal is Lotznak jutnak, Székely a három oldalkápolna és a déli előcsarnok falképeit készíti el. 259 Székely elsőként a lovetói kápolnát festi ki 1890-ben. A programot Schulek Frigyes állította össze, a loretói csoda alapján. 260 Székely a boltsüvegeken éneklő angyalokat ábrázolt, kezükben írásszalagok, amelyeken Mária dicsérete olvasható. A bejárati ajtó fölött a loretói ház röpte: két angyal kezében viszi a házat, amelynek tetején a Madonna ül gyermekével. A loretói kápolna díszítésében a vonalrajz doninál, összhatását tekintve már ez is - miként az ornamentális dísz - a szecesszió közelségét idézi. 1892-93 során készül el Székely a Szent Imre-kápolna kifestésével, ahová az uralkodó, Ferenc József védőszentjének, Assisi Szent Ferencnek stigmatizációját festi meg 261 (77. kép). A mű, alkalmazkodva a gótikus architektúrához, gótikus keretben stilizált ornamentális motívumokkal díszítve ábrázolja Szent Ferenc madaraknak tartott prédikációját. Az István-kápolna kifestésére csak 1896-ban került sor. A fő helyen Szent István a Boldogasszony védelmébe ajánlja Magyarországot című jelenet kapott helyet, amely összefoglalja a históriai és a szakrális tartalmat a Szent lstván-i állameszmét reprezentálva. A kápolna további kompozíciói: Szent István kihirdeti a kereszténységet és Szent István legyőzi a pogányságot, rajzos vonalvezetésükkel, síkszerü ábrázolásukkal, szintén a szecesszió világának formakincséhez állnak közel. A szecesszió érintése különösen erőteljesen érződik két, a teremtésből vett jeleneten - mindkettő elpusztult - amelyeket csak üveglemezekről ismerünk. 202 Székely a Mátyástemplom-beli munkáin jut legközelebb a századfordulón uralkodó stílushoz a szecesszióhoz, anélkül azon/6. Székely Bertalan: Ornamentika a Mátyás-templomban. I Ornamentik in der Matthiaskirche.
