Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

77. Székely Bertalan: Szent Ferenc sügmatizációja. I Stigmatisation des hl. Franziskus. ban, hogy annak szellemi tartalmával, esztéticizmusával azonosult volna. A rokonságot elsősorban Székely zseniális formaérzéke, improvizatív hajlama, a szín- és formavariációk világába való művészeti elmélyedése, belefeledkezése okozza. Útmutatása tanítványainak, a gödöllői művésztelep mestereinek festészetében és Roskovics Ignác néhány munkájában folytatódik. Székely Bertalan egyházi műveinek sorát a Lipótvárosi Bazilika 1895-97 között készült két mozaikja zárja. 1895-ben kapott megbízást a Jézus életéből vett négy jelenet megfestésére, amely a kupola csegelyeire került volna.

263 A programot Lollok Lénárt plébános dolgozta ki, és Székely 1896-ra el is készült a vázlatokkal. 26J A bemutatott tervek azonban nem nyerték meg Kauser József vezető építész tetszését. Indoka az volt, hogy Székely nem alkalmazkodott a Bazilika reneszánsz szelleméhez.•

2p1 A festő 1897 októberében a Képzőművészeti Tanácshoz írott levelében azzal védekezett, hogy az elvont forma megtalálása érdekében használt világosabb színeket, kerülte a naturalizmust, hangsúlyozta a kompozíció egyszerűségét.

260 A bizottság elfogadta véleményét, és felkérték, hogy próbáljon változtatni a terveken, előadása legyen realisztikusabb.

2117 Székely azonban - aki úgy tűnik, hogy a Mátyás-templom falképeinek elkészítése során egyre közelebb került a művészi absztraháláshoz, a stilizált, kevésbé plasztikus, síkban tartott, világos színekkel festett, a vonalrajzot hangsúlyozó ábrázolásmódhoz -, láthatóan nem akart megfelelni a főként Kauser által képviselt kívánságnak. Ennek azután az lett az eredménye, hogy a bizottság Kauser javaslatát és ellenvéleményét elfogadva, visszavonta tőle a megbízást.

26

* A huzavona eredményeképpen így Székely csak a bejárat fölötti lunetták számára készített el egy Krisztust és két angyalt ábrázoló kompozíciót, amelyet még 1894-ben Kauser javaslatára a Salviati cég mozaikba tett ál.

26

" A kész műveken némi fáradtság és kedvetlenség érződik, ami az előzmények után nem csoda. Nem mondható azonban ez el azokról a vázlatokról, amelyek üde színei, tiszta, világos kopmozíciója, a művész stílusának letisztulását, a romantikától való végleges elszakadását jelzik

270 (fiat. sz.: 168. és 169.). Székely Bertalan utolsó és legjelentősebb kivitelezett világi munkája a kecskeméti városháza dísztermének falképegyüttese volt. Lechner Ödön és Pártos Gyula 1890-97 között készült szecessziós épületének freskókkal való díszítéséről 1894-ben döntött a Kultuszminisztérium, és a téma meghatározásával, illetve a pályázat kiírásával a Képzőművészeti Tanácsot bízta meg.

271 A programválasztásnál kettős szempontot tartottak szem előtt: az esemény valamilyen módon kötődjék Kecskemét városához, valamint legyen méltó az ország ezredéves fennállásának ünnepéhez. Az első javaslat szerint az Alpári csata került volna megörökítésre, de ezt elvetették. Az 1895. február 22-i ülésen Székely javaslatára hat jelenet tervéi bocsátották vitára: Vérszerződés, Szent István kora, Nagy Lajos kora, Mátyás kora, Mária Terézia kora és az 1867-es koronázás.

2

'

2 A terveket Székely el is készítette, és az 1896-os ezredévi kiállításon - már a kivitelezett formával megegyező, egész alakos ábrázolások hármas tagolásában - be is mutatja őket.

271 A vázlatok közül az egész falsíkot betöltő ábrázolás formájában két téma valósult meg: a Vérszerződés és vele szemben az 1867-es Koronázás. A megmaradt falfelületeket portrésorozatok díszítik.

774 A terem ékessége kétségtelenül a Vérszerződés, amely a Székely életműben is kiemelt helyet foglal el (kat. sz.: 173.). Előzménye - legalábbis tartalmi szempontból - Johann Nepomuk Geiger 1847-ben készült magyar történeti sorozatának Vérszerződés című ábrázolása. Székely azonban az eredetileg biedermeier, romantikus ábrázolás helyett, az alakok elrendezését megtartva, formailag egészen új képet alkotott. Művében a vonalakon, a színeken és a ritmuson van a hangsúly, a plaszticitást mindössze néhány árnyék sejteti, a természeti környezetet csupán a gyep zöldje és a farönk jelzi, az esemény jelentőségére a jobboldali figura lábánál látható, elmosódott körvonalú alakok - mint az eseményt figyelő jelenlévők utalnak. Világos színek, síkban tartott vonalrajzot hangsúlyozó ábrázolásmód, meseszerű hangulat jellemzi a képet, amely stiláris formakészletével - a Mátyás-templom falképeihez hasonlóan - a szecesszióhoz közelít. A Vér szerződéssel szemközti falon í. Ferenc József 1867-es megkoronázását festette meg (78. kép) Székely. Mint tudjuk, akvarellsorozat és olajvázlat formá78. Székely Bertalan: í. Ferenc József megkoronázása. I Krönung Franz Josephs L