Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
73. Alfred Rethel: Vázlat a Jámbor Lajos megkoronázása című freskóhoz- I Skizze zu dem Fresko Die Krönung Ludwigs des Frommen. 1840. Lírai finomság és érzelmi mélység jellemzi a Szent Margit a Nyulak szigeti zárdába lép című jelenetet, míg elegancia és könnyedség érződik a Lciszló király átkel a Dráván című képen. A kápolna legjobban szerkesztett és leglátványosabb képe azonban a nyugati főfalon található: Kapisztrán fános tábori misét mond a nándorfehérvári csata előtt című jelenet, amely történelmi műveinek hangulatát idézi (75. kép). A mű finom vonalrajza, emelkedett, ünnepélyes hangvétele, szintén Alfred Rethel aacheni freskójának egyik jelenetével mutat rokonságot (74. kép). 1891-ben a pécsi munkák befejezéseként megfesti az altemplom két jelenetét is, mindkettőt az ószövetség témaköréből véve. 240 A pécsi együttes Székely falképfestői tudásának, monumentalitás iránti érzékének, fejlett kompozíciós és színérzékének bizonyítéka, a szakrális és a nemzeti-historikus téma szoros, harmonikus egységének kifejezésével. 1889-ben, még a pécsi falképek idején, egy másik egyházi megbízást is kap. Lötz Károllyal és Deák Ébner Lajossal együtt részt vesz a tihanyi apátsági templom főhaj ójának kifestésében. Az építkezést Czigler Győző műegyetemi tanár vezeti, a restaurálást Vaszary Kolos pannonhalmi főapát rendelte el. 241 A megbízás három falkép elkészítésére szólt: a szentélybe vezető lépcsők fölé a négy evangélista, a főhajóba Szent Ányos püspök apotheózisa az apostolokkal, és az orgonakarzatra zenélő angyalok.^ 2 Mindhárom művész egymással is összhangot tartóan Raffaello Disputája szellemében készítette el a mennyezetet díszítő művét. 243 Székelynek ezúttal a barokk stílusban helyreállított templom belső teréhez és szelleméhez kellett alkalmazkodnia. Ennek megfelelően a figurákat rövidülésben, lobogó drapériákkal, mozgalmas, átlós kompozícióban helyezte el, a színek a 18. század mennyezetfestészetének kedvelt, világos harmóniáját követik. Székely egyik legjelentősebb egyházi megbízása a Mátyás-templom belső dekorációjának elkészítése volt. A Mátyás-templom, vagyis a Nagyboldogasszonynak szentelt koronázó főtemplom különleges helyet töltött be a magyar egyházi épületek sorában, a koronázási szertartások miatt, amelyeket a hagyományok értelmében itt rendeztek. így többek között itt zajlott I. Ferenc József magyar királlyá koronázása 1867-ben, vagy IV. Károly koronázása 1916 novemberében. E kiemelt és sajátos szerepkör miatt a templom belső díszítésének programjában és kivitelezésében a hagyományos szempontokon kívül nagyobb mértékben érvényesült a politika és a tudomány befolyása. „A századvég társadalma számára a templom a történelmi Magyarország egyik jeles szimbóluma, már maga a felújítás is propagandisztikus politikai tett. Művészi rangját viszont minden részletre kiterjedő tudományosság biztosította. Ugyan mind a tudomány, mind a politika kívül esik a művészet tartományán, mégis az esztétikai érték befolyásolóivá váltak, mivel a nemzeties szellemű és tudományosan hiteles műveket a kortársak kiválóan szépnek tartották." 24 " 1 A templom stílszerű helyreállítására és kifestésére 1873 novemberében 1. Ferenc József tett javaslatot, és egy csekély összeget biztosított is erre. 243 A felújításáról szóló rendeletet Trefort Ágoston kultuszminiszter adta ki, és ezt követően megalakult a Budavári Főtemplom Építési Bizottsága. Vezető épí74. Alfred Rethel: íí. Ottó látogatása Károly sírjánál. I Otto II. sucht Karls Grab aid. tésze Schulek Frigyes lett. 24 " Schulek 1875-ben mutatta be a Mátyás-templomra vonatkozó kész terveit. 247 Elsőként a templom üvegablakainak tervezését és kivitelezését indítják el, s erre először Storno Ferencet kérik fel, majd Schulek negatív szakvéleménye után Storno terveit nem fogadták el. 24,4 1884 áprilisában felkérték Székely Bertalant, hogy Ipolyi Arnold javaslatára másolja át a kassai templom Szent Erzsébet-oltárképét az üvegablakokra, de a tervet Székely visszautasította, arra hivatkozva, hogy a táblaképek üvegfestménnyé való átviteléhez színpróbákat kell végeznie, ami 3 évet vesz igénybe. 240 Végül is újabb tanácskozás után Trefort Ágoston javaslatára a megbízást - elvetve Ipolyi ikonográfiái programját - Székely Bertalan és Lötz Károly kapta meg 1884 júniusában. Lötz Szent Erzsébet, Székely Szent Margit, a két művész közösen pedig Mária alakját készítette el a déli főhajóba. 2,0 Székely 1884 decemberében elkészült a munkával, a kivitelező Kratzmann Ede volt. 2,1
