Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
71. Székely Bertalan: Imre herceg Pannonhalma közelében fogadja az eléje siető szerzeteseket és Mórt hét csókkal tünteti ki. I Erzherzog Emmerich empfängt in der Nähe von Pannonhalma die ihm entgegeneilenden Mönche und beehrt Maurus mit sieben Küssen. sával - valójában saját hagyományait folytatva a kereszténység eszmerendszerének hirdetésén belül, a nemzeti értékek ápolását és az ilyen irányú érzelmek ébrentartását is magára vállalta. A nemzeti értékek ápolásáért oly sokat tevő Székely számára ilyen körülmények között különösen becses volt a pécsi dóm Boldog Mór és Szent Imre (Mária) kápolnájának kifestésére kapott megbízás. A pécsi székesegyház 1882-ben megkezdődött helyreállítása során felmerült annak falképekkel való díszítése. A restaurálás és újjáépítés irányítását Schmidt Frigyes császári és királyi építészeti főtanácsos kapta meg, a kultuszminisztérium részéről pedig Hegedűs Candid Lajos miniszteri tanácsos foglalkozott az üggyel. 230 A munkálatok előrehaladtával 1884-ben máisor kerülhetett a főhajó kifestésére. A programot Dulánszky Nándor püspök dolgozta ki, s a művészek kiválasztását és szerződtetésüket Friedrich von Schmidt osztrák építészre bízták. A kifestére felhívást tettek közzé, de mert először nem jelentkezett magyar festő, így Kari Andrea rajnavidéki templomfestő kapta meg a munkát 1884-ben, aki a későbbiekben Moritz von Bekerath német történeti festőt vette maga mellé. 231 A hír hallatán az Országos Képzőművészeti Tanács 1884-ben feliratban tiltakozott a vallás- és közoktatásügyi miniszternél, amiért a munkát nem magyar művészekre bízták. 232 A püspökség arra hivatkozott, hogy korábban már felkérték Székelyt és Lotzot, akik a fővároshoz kötődő tanári állásuk miatt nem tudták elvállalni a több évig tartó munkát. A többszöri levélváltás eredményeképpen azonban Forst er Gyula közvetítésével 1887-ben végül is felkérték Lötz Károlyt és Székely Bertalant az oldalkápolnák kifestésére. 2 " A templom főhajójába az ószövetségi szentírás két fő korszakából, a Mózes előtti és utáni időből, Jézus eljövetelére utaló események, valamint ezek teljesülésének ábrázolása került. 234 A mellékhajókban Szt. László cserhalmi ütközete, valamint Péter és Pál életéből vett jelenetek kaptak helyet. 213 Az oldalkápolnák közül a Corpus Christi, valamint a Jézus szíve kápolnák falképeit Lötz Károly festette. 216 Székely a munka felosztásakor a Boldog Mór és Mária - más néven Szent Imre - kápolnákat választotta, valószínűleg azért, mert a téma történeti személyekhez kapcsolódott, és így kevésbé kötötték a liturgikus előírások. Elsőként a templom déli oldalán lévő Mór kápolnával készült el, 1888-ban. Boldog Mór Pécs második püspöke volt, s életének fontosabb jeleneteit hat képben láthatjuk, amelyeket a püspök szentek álló alakos ábrázolásai egészítenek ki. 23 ' A kompozíciókat világos, áttekinthető, tiszta szerkezet, a középkori épület stílusához illő, kora reneszánsz hangulatot kifejező szín- és formavilág jellemzi. A falképek közül kiemelkedik az Imre herceg Pannonhalma közelében fogadja az eléje siető szerzeteseket és Mórt hét csókkal tünteti ki című. A mozdulatokban rejlő ünnepélyesség, az esemény jelentőségét hangsúlyozza, s a kompozíció egészéből vallásos áhítat sugárzik (71. kép). A történelmi téma iránti vonzalma és jártassága különösen jól érvényesül a Mór két püspöktársával, akik a Vata féle lázadásból megmenekültek, Fehérvárt megkoronázza l. Endrét című jeleneten. Az ábrázolás történeti, és ezáltal világi jellegét több részlet, így a Koppány-lázadást ábrázoló szőnyeg hangsúlyos festése, a főurak díszes viselete és az arcok portrészerű ábrázolása is jelzi (72. kép). A mű hangulatában, szellemiségében Alfred Rethelnek az aacheni városházában lévő falképével mutat hasonlóságot, miként Székely elemzői közül többen felhívták a figyelmet festészetének Rethellel való érzelmi, stiláris rokonságára (73. kép). nH A templom északi oldalán lévő Mária- (vagy Szent Imre-) kápolna munkálatait egy évvel később, 1889-ben fejezte be. Az ikonográfiái program, Mária dicsőítése a magyar szentek által - valójában a barokk egyházi festészetben oly kedvelt Regnum Marianum téma felelevenítése volt, s ezt legjobban a kápolna keleti főfalán lévő Szent István felajánlja koronáját Magyarország patrónájának, Máriának című jelenei mutatja. A művön érződik a barokk előképek némileg presszionáló hatása, amelyet különösen a kompozíció zsúfoltsága mutat, de Székely minden hiányosságot pótolni látszik a kápolna többi falát díszítő ábrázolásokon. 2w 72. Székely Bertalan: Mór két püspöktársával, akik a Vata féle lázadásból megmenekültek, Fehérvárt megkoronázza l. Endrét. I Maurus und zwei Bischöfe, die dem Aufstand von Vata entkommen sind, krönen in Fehérvár Andreas l.
