Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

48. Székel)' Bertalan: Erdőrészlet, 1860er Jahre. 1860-as évek. / Wald-Teilansicht, arra sincs magyarázatunk, hogy a tájképi háttérrel rendelkező történelmi festményekhez - 11. Lajos, Dobozi Mihály és hitvese, Mohácsi csata, Egri nők (kat. sz.: 27., 35., 39., 63.) - miért nem készültek táj vázlatok.

127 Mindössze feltételezés, hogy Székelyt e képek festésekor sokkal jobban foglalkoztatták a tömegek és alakok mozgatásával kapcsolatos kompozíciós és festői problémák, mint a tájábrázolás. Székely tájképeinek számban legnagyobb és művészi jelentőségben sem csekélyebb csoportja feltehetően az 1880-as és 1890-es évek folyamán keletkezett.

128 A művész valószínűleg már 1870 körül - sőt talán még korábban is ki-kilátogatott a Gödöllő melletti Szadára, ahová egy alkalommal Eötvös Józsefet is meghívta.

129 Rendszeres tartózkodásra valószínűleg csak később, a 80-as évektől kezdve vette igénybe, különösen pedig akkor, amikor Schulek Frigyes műteremházat épített számára.

130 A dombos, lankás táj, a környékbeli falvak és lakóik, témák egész sokaságát kínálják számára. Miként pályája kezdetén, most is közel kerül a terméA tájképek összességének vizsgálata kapcsán feltűnő, hogy a képek kronologikusan nagyjából két nagy csoportra oszthatók - a korai és a késői periódusra -, és alig található olyan mű, amely időben a kettő közé, azaz az 1870-es évekre lenne datálható. A jelenség valószínűleg összefügg azzal, hogy az 1860-as évek második felétől kezdve és a 70-es évek folyamán végig az életképfestészeté a vezető szerep, amelyhez „kiegészítő" műfajként a portré(eslészet kapcsolódik. Egyelőre 50. Székely Bertalan: Tájképvázlat, 1880-as évek. / Landschafisskizze, 1880er Jahre. 49. Székely Bertalan: Kúria, 1880-as évek. / Herrenhaus, 1880er Jahre. szethez és az élményt friss szemléletű tájképek egész sorozatában örökíti meg. Az élmény képpé alakítását tömören fogalmazza meg A naturalizmusról szóló feljegyzéseiben: „Nem a természetet, hanem a hatását kell utánozni..."

131 Majd a tájképekre vonatkozóan így ír: „Nem az eredeti miatt, hanem a szellemi átdolgozás (geistige Umarbeitung) miatt érdekel a kép."

M2 Egészséges, elfogulatlan természetlátás, a látvány gyors rögzítésének és ugyanakkor absztrahálásának képessége a legfőbb erénye e korszak képeinek. Egy részük egyszerű motívumot kiválasztó közelkép: parasztudvarok, düledező viskók, zsúpfedeles kunyhók szikráznak a napfélyben (kat. sz.: 188., kat. sz.: 183.). Másutt a borongós őszi időben bágyadtan csillan meg a napfény, aranyló barnás-sárgás reflexek nyomait hagyva a fákon, a pocsolyán, a patak víztükrén, mint a Kúria és a Tájképvázlat című képeken (49. és 50. kép). A vízpart