Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

39. Anselm Feuerbach: Anya gyermekével (Tanulmány az Aranykorhoz). I Mutter mit Kind (Studie zum Goldenen Zeitalter). évek során több, szerelmespárt ábrázoló képe is készült. Ezek közül kettő viseli is a Szerelmespár címet, s keletkezésük összefügghet a Petőfi-illusztrációként készült Szeptember végén című művel a beállítás, a táji környezet és a romantikus hangvétel miatt (kat. sz.: 104., kat. sz.: 105., kat. sz.: 84.). A szerelem emelkedett hangú, lírai megfogalmazása jut kifejezésre a Csónakázó szerelmesek című képén, amelyen az érzelmek magas szintű kifejezésének tolmácsolása A. Feuerbach Paolo és Francesca című képének hangulatával, szellemiségével rokon (kat. sz.: 113.) (38. kép). Életképeinek főszereplője és érdeklődésének legfőbb tárgya a nő, mindenekelőtt annak belső világa, érzelmeinek sokszínűsége. Ez a vonzalom vezette 1871-ben a Nő élete ciklus elkészítéséhez, melynek legkorábbi változata tusrajz-sorozat formájában ismert. Ez a 12 darabból álló sorozat egy szerelem kibontakozását követi események, történések ábrázolásával, a találkozástól a házasságon át, a gyermek megszületésével járó örömök és gondok megjelenítéséig."' A sorozat minden darabja történést „mesél" el, de mindegyiken a legegyszerűbb motívumokat alkalmazva, csak mozdulatokkal, gesztusokkal, formákkal, körvonalakkal jelezve az eseményeket. Sokszereplős történetek helyett érzelmeket látunk, amelyeket tökéletes kompozícióval tolmácsol a művész. E ciklus néhány darabja olajvázlat formájában is elkészült, melyek kiállításunkon láthatók. Ezek egyike az Anya gyermekével, mely hasonló felfogást mutat A. Feuerbach Anya gyermekével című tanulmányával (39. kép). Az 1870-es évek közepére tehető az életképek másik csoportját felölelő sorozat, a Ledér nő élete, amelynek darabjai azonban sokkal kevésbé ismertek. A Székely-irodalom alapján e csoportba sorolható néhány életkép. Ilyen az 1870-es évek közepe táján készült Nyújtózkodó nő, amely vöröses alaptónusával, erotikus hangulatával e témakör egyik legérzékletesebb darabja (kat. sz.: 114.). A kép variációja is ismert, eltérés első4Ü. Székely Bertalan: Nyújtózkodó nő tükör előtt. I Sich reckende Trau vor dem Spiegel. sorban a művészi felfogásban mutatkozik, mivel a változat némileg konzervatívabb szemléletű, ily módon jobban kötődik a biedermeier zárt, érzelmes világához (40. kép). Valószínűleg a Ledér nő élete sorozat darabja a Nő rózsák között (41. kép), valamint a Nők tükör előtt, amelyet csak reprodukcióból ismerünk"

11

. A sorozat kétségtelenül legszebb és legérdekesebb műve a Táncosnő, amely a realizmus és a romantika sajátos ötvözete, s témaválasztásával, kifejezőerejének tömörségével, egyszerűséggel érzékelteti az élet szépségét és szomorúságát (kat. sz.: 116.). Életképeinek sorában különleges helyet (oglal el A Murányi Vénusz, amely témaválasztásának és stílusának sajátos kettőssége miatt talán a történelmi életkép kategóriájába sorolható. Életképi jellegét a női figura beállítása, a háttérben éppen nyilát kilőni készülő Ámor és a földön heverő ruhadarabok, tárgyak adják. A történelemhez pusztán az ábrázolt személye, Széchy Mária köti, aki valóságos történelmi személy volt, és második házasságának romantikus történetét dolgozza fel a kép. A műfaji határeset kérdéséhez érdekes adalék lehet, hogy a kép súrolja a történelmi ideál portré és az illusztráció műfajait is. Ez utóbbihoz azért sorolható, mert a téma több irodalmi feldolgozása is ismert, így