Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
14. Peter Krafft: Zrínyi kirohanása, 1825. / Der Ausfall Zrínyis, 1825. A törökellenes korszakkal foglalkozó képeinek utolsó feldolgozása a Zrínyi kirohanása (13. kép). E témakört Székely előtt többen feldolgozták. A 18. század végén a szigetvári plébániatemplom kupolafestményén jelenik meg Zrínyi hősi halála. A képen Zrínyi Szűz Mária oltalma alatt harcol, és a kereszténység védelme érdekében hozott áldozat hirdeti hősiességét. 10 A 19. század elején a birodalmi patriotizmus is szívesen idézte tel Zrínyi hősi halálát. A birodalomért, a kereszténység védelmében elesett hős halálát ábrázolja P. Krafft Zrínyi kirohanása című monumentális festménye is, amelyen azonban Zrínyi személye alig emelkedik ki a mozgalmas és monumentális tömegjelenetből 60 (14. kép). M. v. Schwind Zrínyi kirohanása című litográfiáján a főhős alakját már erőteljesebben hangsúlyozza a művész, kiemelve az eseményben játszott példaadó szerepét 61 (15. kép). Krafft képének hatása még a század közepén is érezhető volt, mivel többen lemásolták. Ennek bizonysága többek között Kiss Bálint 1856-ban festett képe. 62 15. Moritz von Schwind: Zrínyi kirohanása, 1825. / Zrínyis Ausfall. 1825. Székely, aki minden történeti képéhez gondosan tanulmányozta a hiteles forrásokra épülő történeti munkákat is - így Horváth Mihály, Jászay Pál, Szalay László műveit -, ezúttal is nagy gonddal választotta ki a számára legmegfelelőbb motívumot. 61 Naplófeljegyzései alapján arra következtethetünk, hogy meggyőződése szerint a szigetvári hőst a kereszténység iránti elkötelezettség vezette. Székel)' jól látva e motívum példázatjellegét, megváltoztatja azt: „...csupán menés és visszanézés nem elég, közös akárki mással, nem karakterizálja Zrínyit. Őt a kereszténységért való öntudatos halálbamenés jellemzi, ezért a Mária képre mutatni, rohanni és beszédet tartani is - két motívum. Egyszerre adva a másikat gyöngíti. Legjobb lesz ezért nyugodtan beszédet tartva és a képre utalva ábrázolni." 11 * A feljegyzés egy vázlat alatt olvasható, noha a vázlatok többsé16. Székely Bertalan: Tanulmány az V. László és Czillei című képhez. I Studie zu dem Bild Ladislaus V. und Czillei. gén azonban éppen ez a motívum alig vehető ki. a színvázlatokon ugyanis a formák nincsenek részletesen kidolgozva. Ilyen a kiállításunkon szereplő két vázlat is (kat. sz.: 127. és kat. sz.: 128.). A rajzvázlatok elsősorban a tömegjelenetekhez és a főalak mozdulatához készültek, főként 1879-ben. 61 A végleges kompozíciót figyelmesen szemlélve azonban megtalálható a kép motívuma, de nem olyan hangsúlyosan, mint ahogy az írásaiban szerepel. A tömegben Zrínyivel szemben álló férfialak, egy pajzsot vagy zászlót tart magasra emelve: Zrínyi beszéde közben erre néz. Székely képén a vezér és a várvédők közti kapcsolaton van a hangsúly, egyszerre éreztetve a meditativ és az indulati elemeket. Zrínyi beszédet tart, amellyel érzelmi hatást vált ki a várvédőkből, jelezve a köztük lévő lelki kapcsolatot. A művész éppen a kapcsolat mélységét szándékozta éreztetni, így nem mozgalmas csatajelenetet ábrázol, hanem a Dobozihoz hasonlóan, a halál előtti lélektani pillanatot és feszültséget jeleníti meg. Ennek eszközei - főként a vázlatokon - az energikus mozdulatok, a vörös alaptónusban tartott változatos színegyüttes, valamint a főalakot kiemelő fény. A végleges művön
