Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

U.C. Verlat: Jeruzsálem bevétele Gottfried Bouillon által, 1854. / Gottfried von Bouillon beim Angriff auf Jerusalem, 1854. gyobb, és a valóságos harc kilátástalanságát is jobban érzékelteti. Székely ezt a kompozícióját érlelgette a legtovább, amint ez a vázlatok datálásából kiderül, és ezeken jól nyomon követhető a koncepció változása is. Székely először fekvő formátumú képet tervezett, amelynek központi alakja egy kosárnyi követ hajító asszony. Ez a képszerkezet jelenik meg az 1856-ban készült első vázlaton (10. kép) és az 1857-es, az Ifjúkori napíóba be12. Carl von Blaas: Bécs védelme a török ellen, 1865. / Dit' Verteidigung Wiens gegen die Türken, 1865. ragasztott rajzon'

4

. Hasonlóan erőteljes és fekvő formátumú C. Verlat Jeruzsálem bevétele Gottfried Bouillon által című, 1854-ben festett képe (11. kép). Az Egri nők kompozíciójában 1860-től következett be lényeges változás, amikor megjelenik a függőleges formátum, az átlós elrendezés és a központi nőalak, az irodalom által költött hősnő, Dobó Katica. A változást Dobay János Piloty hatásának tulajdonítja, aki 1860-tól tanára volt Székelynek a müncheni akadémián. Az Ijjúkori napló egyik beírása szerint Piloty beleszólt a kép kompozíciójába: „Piloty sagt die Hauptperson musse wuthvoll hervortreten und nach den Säbel greifen"." (Piloty azt mondta, hogy a főszereplőnek dühösen előre kell lépnie és kardot ragadnia.) (Kat. sz.: 57-63.) Piloty jó tanár volt, ezt Székely is elismerte, noha köztudott, hogy véleménye a festészetéről negatív volt: „Piloty nem komponista és nem rajzoló, karakterérzéke csekély (...) modell után festő prózaíró. Éppen az ő 13. Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása. I Der Ausfall Zrínyis aus der Burg Sziget. gyöngéje teszi alkalmassá a tanításra, ő nem nyomja el tanítványait tehetségének súlyával és egyéniségével.""" így nem valószínű, hogy a müncheni emlékek és Piloty korrekciója befolyásolták volna a hét évvel később befejezett Egri nők végleges kompozícióját. A Székely képéhez hasonló, álló formátumú csatajelenet feltűnik C. von Blaas Bécs védelme a török ellen című, 1863-ban festett képén is (12. kép). Székelyt az Egri nők kompozíciójának kialakításában a Dobozinál már említett „gruppelmélet" vezette. Ennek lényegét így fogalmazta meg: „A grupp a művészetben egy komponálási mód, amely által fő egységeknek vettetnek alá egy egész egységei.'"

7 A kép komponálásakor a gruppok összekapcsolásával alakította ki az Egri nők végleges szerkezetét, mint írja: „A gruppírozás lineáinál két nagy, tipikus formát tartottam meg: a női grupp formát (...) és a visszavert ostromot jelképező, levert török grupp alakját. Ez a két grupp egyszersmind balanszírozta egymást. Ez az örök természet alakja, a szirtről visszacsapódó hullám alakja is ilyen.""

10 A kép feszültségét ez a grupplinea adja, kiegészülve az égő vár színeinek erejével, a vörös alaptónussal, amely a szituáció drámaiságának érzékeltetésében volt segítségére.