Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

(6. kép). Székely vázlatait áttekintve feltűnik, hogy a festő számára az lehetett a legfontosabb, miként érzékeltesse a főhős kényszerű és drámai döntését, hogy annak érzelmi feszültsége a néző számára átélhető legyen. A vázlatok hosszú során át - kezdve az 1859-ben elkészített legkorábbi, Ifjúkori naplójában rögzítettől, a végleges változatot kiérlelő utolsóig - ezt a folyamatot követhetjük végig (kat. sz.: 29-35.). A drámai helyzet adta feszültséget az egyik olaj vázlatán állítja legintenzívebben elénk, ahol az érzelmeket már nemcsak a taglejtéssel, gesztusokkal, hanem erőteljes színekkel is, a vörös különböző árnyalataival érzékelteti. A végleges mű és a vázlatok egyeztetéséből látható és követhető Székely alkotói módszere. A képen négy idősíkot egyesít: balról jobbra haladva egyrészt látjuk a felgyújtott vár vöröslő fényét, majd az üldöző törököket, továbbá a menekülők alatt összerogyott lovat és végül a súlyos, drámai helyzetbe került házaspárt, akik nehéz döntés előtt állnak: meghaljanak vagy hagyják magukat elfogatni. A művész a választásukat is elénk állítja: a két szerelmes a halált választja. Székely a Dobozi esetében az irodalmi műfajokat figyelembe véve alkotta meg művét, és a dráma sűrítő módszerét alkalmazva, négy idősíkot fog össze egyetlen téri egységben. Dobozi hősi bukása egyben erkölcsi diadal is, így a jelenet a tragédia eszközeivel is rokon vonásokat mutat. Dobozi heroikus döntésének morális lényege: „...inkább halál, mint ellen kezébe esés" - írja Székely egyik levelében képének magyarázataként.

40 A művésznek az idősíkok fentebb kifejtett sűrítése révén csaknem, teljesen sikerül „elmesélnie" a történetet, csupán az utolsó mozzanatot, Dobozi öngyilkosságát nem ábrázolja, melyre a néző azonban a jelenet végiggondolásával maga is rájön. A művészi kifejezés hatékonysága érdekében az ún. „grupp-elmélet"-et alkalmazza, ezáltal kiemelve a házaspár plasztikai, szinte szoborszerű egységét.

41 A „gruppról" Székely így ír: „Az első feltétel ahhoz, hogy grupot tudjunk kialakítani, a fizikai közelség."

42 A képen jól megfigyelhető, hogy a Dobozijelenet összhatását legjobban befolyásoló motívum a két ember szoros, ölelő mozdulata, amely egyben a két főszereplő egymáshoz való viszonyát is árnyaltabban bontakoztatja ki: szeretet, kétségbeesés jellemzi a nő mozdulatát. A gruppoknak ezt az érzelmekel kifejező jellegét nemcsak Székely képein figyelhetjük meg, feltűnik például P. Cornelius, de főként Moritz von Schwind életképein, akinek A szép Meluzina című sorozatáról Székely tanulmányt írt.

41 A gruppon belüli lelki viszony hatékonyabb kifejezésében állítólag Makartnak is jelentős szerepe volt, aki jó barátja volt Székelynek, többször meg is látogatta őt Pesten, néhány képébe bele is festett.

44 A tragikus alapszituáció megválasztása, a drámai sűrítés és a pszichikai ábrázolás, a romantika hangulatfestésével párosul. Mindez együttesen a vezérlő erkölcsi eszmét, az önfeláldozást hivatott az egyetemes emberi értékek szintjére emelve kifejezni. A nemzet sorskérdéseire reflektáló, az erkölcsi exemplum lehetőségeit kereső Székely számára fontos téma volt a mohácsi csata. Az ország védelmében ele7. Székely Bertalan: Mohácsi csata (tanulmány), 1866 körül. / Schlacht bei Mohács (Studie), um 1866. sett hősök halála egyszerre tekinthető keresztényi, nemesi és hazafiúi tettnek, mivel a tétje az ország függetlensége volt. A mohácsi csata ábrázolása először a 18. század végén jelenik meg Dorffmaister Istvánnak, a pécsi püspöki palotát díszítő nagyméretű pannóm, melyek az 1526-os vesztes és az 1687-es győztes csatát örökítik meg. Ezek a püspök által megrendelt képek azt sugallják, hogy a történelem jelentős fordulópontjain az egyháznak fontos szerepe volt.

41 Dorffmaister képe még a 19. században is hatott, mivel Borsos József ifjú festőként 1837-ben lemásolta azt

46

. A szabadságharc bukása után a mohácsi csata tragédiája kifejezte a nemzeti függetlenség elvesztése miatt érzett közhangulatot. A két esemény, a mohácsi csata és a szabadságharc bukása közötti párhuzamot több mozzanat is alátámasztotta: így a nemesi részvétel és a nemzet függetlenségéért folytatott harc. A Kovács Mihály és Orlai Petncs Soma által is megfestett jelenet: Perényíné temeti a mohácsi csata halottait, szintén a nemzeti gyászt fejezi ki.

4

'. Az imént említett művekkel szemben Than Mór inkább a hősi ellenállás mozzanatát emeli ki képén - melyen barokkos mozgalmasságú csataképet látunk -, előtérben Tomori Pál érsekkel, mint a végsőkig küzdő, mindenre elszánt hős hazafival.

48 Székely másfajta megközelítéssel kezeli a témát. O az eseményben rejlő tragikumot emeli ki, így a kép felületének alsó kétharmadában halottakkal borított csatamezőt látunk, az elszántan harcoló csapat a háttérben van. Ez a koncepció már a vázlatokon kialakult. Ezt a kiállításunkon szereplő két színvázlat is jelzi, erőteljes színkezelésük és energikus folttömegeik már a fent említett kompozíciót alkalmazzák (kat. sz.: 37. és 38.). A végleges variációhoz egy nagyobb méretű vázlat áll a legközelebb, amelyen a csatatér ábrázolásának részletei hangsúlyosabb szerepet kapnak (7. kép). A Mohácsi csata című képéhez viszonylag kevés színvázlat készült, így nehéz kikövetkeztetni az alkotómunka egyes fázisait, a kompozíció alakulását. Az első akvarellvázlat színgazdagsága azonban - a többi színvázlattal együtt - képet ad számunkra Székely színhasználatának szemléletbeli frissességéről, modern felfogásáról (kat. sz.: 36). A végleges kompozíción kétfelé osztja a képteret, a háttérben a még zajló csata látható, az elő-