Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

1. Orlai Pétries Soma: A Mohácsnál eleseti II. Lajos király testend: jeltalálása, 1851./ Auffindung des Leichnams von König Ludwig IL, der in der Schlacht bei Mohács fiel, 1851. István egyházi megrendelésre készült A mohácsi csata című képén a király éppen a Csele-patakba esik, a figyelmet azonban inkább a ló zuhanó alakja, a monumentális tájábrázolás és a háttérben zajló csata köti le.

2 II. Lajos király holttestének megtalálását monumentális formában először Orlai Petncs Soma festette meg, aki képének emelkedettségét a pietá-kompozíció alkalmazásával fejezte ki, így a kép tulajdonképpen a királyi halott siratását jeleníti meg

2

' (1. kép). Székely képe ezzel szemben a halott király megtalálását ábrázolja. A kép végleges motívumának kiválasztásához hosszú kísérletezés során jutott el, amelyet szemléletesen mutatnak vázlatai. A kompozíció legkorábbi vázlata 1857-ból való, és megtalálható Ifjúkon naplójában. A rajzocska voltaképpen egy pietá-kompozíció, bonyolultabb változatát képviseli a kiállításunkon szereplő szépiarajz

28 (kat. sz.: 21.). A pietá-kompozíció 1859-ben készült olajvázlatán érvényesül a legteljesebben, ahol a király félmeztelen holtteste fölé öt főúr hajol (2. kép). A halottsiratás motívuma még jó néhány szépia-, akvarell- és olaj vázlaton kíséri, így egy színes, 1858-ban készült akvarell-kompozíciós vázla2. Székely Bertalan: U. Lajos holttestének feltalálása (vázlat), 1859. / Die Auffindung des Leichnams von Ludwig IL (Skizze), 1859. ton, melyen a halott az előbbivel ellentétes irányban fekszik, valamint egy 1858-ra datálható olajvázlaton, amely kiállításunkon is szerepel.

20 Ez utóbbi stílusával kapcsolatban Dobai János Anselm Feuerbach Pietà című képének hatására hívja fel a figyelmünket Qzat. sz.'. 22.y° (3. kép). A vázlatok tanúsága szerint azonban Székely fokozatosan elhagyja a pietá-motívumot, és nem a siratást, hanem a történelmi eseményt, a holttest megtalálásának pillanatát ábrázolja. A megváltoztatott témát két szépiarajz és az egyik olaj vázlat képviseli a kiállításon, továbbá egy valószínűleg már 1859-ben készült színvázlat (kat. sz.: 26.). A jelenet kiválasztásának, a „termékeny pillanat" megragadásának követelménye is hozzájárult az alábbi megjegyzéséhez, mint írja: „A mozzanatban annak kell jelezve lennie, ami éppen elmúlt és ami eljövendőben van."'

1 Komponálási módszerének lényege tehát több idősík egyesítése, egy pillanatba és egy térbe sűrítése. A sír és a halott megtalálása egyszerre vetíti fel a tragédiát előidéző múltat, a gyászos jelent és a szomorú jövőt. A motívum, a mozzanat helyes megválasztása mindig nagyon lontos volt számára: „Alapom a jó pillanat rögtönző megragadásának erejében van" - írja eg)' helyütt.'

2 Mindehhez tár3. Anselm Feuerbach: Pietà (vázlat), 1859 körül. / Pictá (Skizze), um 1859. suit az akadémián tanított komponálási módszer, itt a kettős háromszög alkalmazása, amely áttekinthető szerkezetet eredményez, mivel kisebb, egymásra épülő és egymáshoz kapcsolódó csoportokra fűzi lel a jelenet szereplőit. Komponálási módszereinek további kiindulópontja a végleges műnél mindig a szín, a kolorit volt. „Ha az ember a koloritból indul ki, olyan tárgyakat igyekszik találni, melyek alkalmazása koloritban hatásos dolgokat tesz lehetővé."

31 A színek hatást, hangulatot teremtő erejének alapvető szerepe van a képeken, nem kevésbé a fény tudatos alkalmazásának, amely az előbbivel együtt a lényeg kiemelésének rendkívül fontos eszköze. így lehetséges, hogy a halott király teste, bár félig még a földben van - világítóan fehér leplének következtében -, a kompozíció hangsúlyos, de nem mesterségesen kiemelt része lesz. Ez a kompozíció központja, de a királyt körbevevő - és a képtér egészéhez képest felnagyított - alakok megosztják a figyelmet, mozdulataik, arckifejezéseik érzelmeket közvetí-