Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

45. Szalay László portréja, 1864-1865 Bildnis des László Szalay, 1864-1865 Olaj, vászon; 153,5x110 cm J. n. MTA, azonosítási szám: 15. Proveniencía: 1866-tól az MTA Gyűjteményeiben. Kiállítva: 1866 OMKT; 1911 Székely I. terem 14.; 1955 Székely I. terem 33.; 1992 MNG 76. R.: 76.; 1994-től MTA Képtára állandó kiállítás Irodalom: Fővárosi Lapok, 1864. április 29. 391.; Keleti 1865.; Hazánk és a Külföld, 1865. január 15. 30.; Nefelejts, 1865. május 7. 166.; Vasárnapi Újság, 1866. július 1. 13. évf. 26. sz. 310.; Szinnyei 1898. 335-338.; Divald 1917. 54., 55., 64.; Farkas 1955. 206-207. R.: 207.; Rózsa 1982. 23., 26.; Szabó 1985. 225. R.: 195.; Bakó Zsuzsanna: Szalay László portréja. In: 1992 MNG (kiállítási katalógus) 145-147. R.: 76. A festmény a reprezentatív arcképtípus jellegzetes példája. A képen megjelennek az ábrázolt foglalkozására utaló attribútumok, ezúttal az asztalon látható könyvek. Az arc komolysága, a modell beállítása, a ruházat gondos megfestése, a színek összhangja, mind a hiteles jellemábrázolás eszköze, s összehangoltan segíti annak érvényesülését. A festményt Divald Kornél szerint a Magyar Tudományos Akadémia rendelte meg a tagok költségére, és kifüggesztését elrendelték az 1864. július 18-án tartott heti ülésen.

1 A festménynek még két variációja bukkant fel az Ernst Múzeum 1930-as kiállításán. Ezek megrendelője és a képek jelenlegi őrzési helye ismeretlen.

2 Szalay László (1813-1864) ügyvéd, történetíró, az MTA tagja és titkára volt. Jogászként Kölcsey Ferenc mellett gyakornokoskodott, majd 1833ban ügyvéd lett, s több jogi cikket, tanulmányt jelentetett meg. 1836-tól az Akadémia tagja, majd az 1848-as kormány követeként Párizsban és Londonban tevékenykedett. 1855-ben tért haza és az MTA titkára lett. Fő műve Magyarország története című több kötetes munkája. B. Zs. 1 A Fővárosi Lapok a kép készítéséről számol be, a Vasárnapi Újság 1866-ban pedig arról ír, hogy a festményt az Akadémia képes termében elhelyezték. Keleti Gusztáv szintén a kép készítéséről ír. MS 5008/053 fol.17. 2 Az Emst Múzeum kiállítása: 1930. 167. és 169.