Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

46. Tóth Kálmán arcképe, 1865 körül Bildnis des Kálmán Tóth, um 1865 Olaj, vászon; 158x118 cm j.n. Baja, Türr István Múzeum ltsz.: 69.3.37 Proveniencia: Baja város tulajdona, majd 1948-tól ajándékozás útján a Türr István Múzeumban. Kiállítva: 1911 Székely I. terem 16.; 1955 Székely I. terem 3.; 1959-től Baja, Türr István Múzeum Képtára állandó kiállítás Irodalom: Miskolczy Ferenc: Baja képzőművészete a 19. században. 24. Kézirat. Türr István Múzeum Adattár; Megnyílt a bajai állandó képtár. Népszabadság, 1959. április 24. 9.; Tóth Kálmán: Puszták rózsája. Sajtó alá rendezte: Kőhegyi Mihály. Az előszót írta: Láng József. Türr István Múzeum kiadványai 15. Baja, 1968. A íestmény Baja város megrendelésére készült feltehetően 1865 körül, amikor Tóth Kálmánt a város országgyűlési képviselőjévé választották, előbb a Deák-, majd később a Szabadelvű Pártba. A kép a reprezentatív arckép szabályait követő, tárgyilagos szemléletű ábrázolás. Tóth Kálmán (1831-1879) költő, író, újságíró, politikus. Az 1840-es években az Életképek, majd a Hölgyfutár című lapok munkatársa. 1860-ban megalapította a Bolond Miska című szatirikus lapot, majd 1863-ban a Fővárosi Lapok tulajdonosa lett. Főbb müvei: Kinizsi Pál, népies költemény; Szerelmi vadrózsák, Dobó Katica, Száz új költemény című verses kötetek; A király házasodik, Nők az alkotmányban című vígjátékok. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, 1865-től pedig országgyűlési képviselő volt.