Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

44. Rosty Pál, 1862-1864 Bildnis des Pál Rosty, 1862-1864 Olaj, vászon; 132x106 cm J.n. MNM TKCs ltsz.: 68.17 Proveniencia: 1911-ben Wolfner Gyula, majd báró Eötvös Loránd, később Névay Ilona tulajdona. A Nemzeti Múzeum a BÁV 5. sz. aukcióján vásárolta meg. Kiállítva: 1911 Székely X. terem 48.; 1935 Székely I. terem 22.; 1981 MNG 363. R.: 103. tábla Irodalom: Lázár 1922. 55.; Petrovics 1935. 898.; Lázár 1935.; Haulisch 1964. 15. R.: 6.; Tamás 1969. 2.; László 1970. 42.; Rózsa 1977. 22. R.: 51.; Rózsa György: Rosti Pál képmása. In: 1981 MNG (kiállítási katalógus) II. kötet 429.; Bakó 1982. 30. R.: 5. tábla Székely férfi arcképei a beállítás, s az ábrázolástípus tekintetében változatosságot mutatnak. Jól elkülöníthetők a hivatali portrék, amelyek általában egy-egy intézmény megrendelésére készültek. Ez az arckép némileg eltér ezektől, hangvétele személyesebb, felfogása líraibb. Az asztalra helyezett tárgyak: a földgömb, a térképek, a fóliánsok és az egzotikus növény az ábrázolt foglalkozására utaló attribútumok, az összhatást érdekesebbé, hangulatosabbá teszik. Rosty (Rosti) Pál (1830-1874) utazó, fényképész, földrajzi író, Eötvös József sógora. A szabadságharc leverése után Németországban, Angliában és Franciaországban végzett természettudományi tanulmányokat. Párizsban fényképezni is megtanult. 1856-1859 között Közép-Amerikában folytatott földrajzi, néprajzi és természettudományi megfigyeléseket, amelyeket 41 nagyméretű fényképen és Úti emlékezetek Amerikából címmel adott közre (Pest, 1861). E munkájáért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

1 A festmény feltehetően 1862-1864 között keletkezhetett. Székely életrajzi feljegyzéseiben utal arra, hogy 1862-ben Münchenből való hazatérése után többen arckép megrendeléseket ígértek neki. „De ezen ígéret nem váltatott be. Azonban Rosty Pál érdeklődése folytán mégis kaptam egynéhányat, így az ő magáét, nővéréét, báró Eötvös Józsefnéét, a Blaskovics családét."

2 Az évszám azért is valószínű, mert 1861-ben jelent meg Rosty Pál munkája amerikai gyűjtéseiről, tehát ebben az időben már ismert tudós volt, és már itthon tartózkodott. B. Zs. 1 Rosti (Rosty) Pál életrajza. In: 1981 MNG (kiállítási katalógus) II. kötet 520. 2 Székely 1962. 38.