Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

DOKUMENTUMOK / DOCUMENTS - Válogatás Rippl-Rónai József leveleiből (Földes Mária-Szücs György)

eredetit a falakra - bizonyos összeget kell magamnak megállapítani - a nyereség az övék. Most alakult meg a „Műhely" is - oly kiválás az iparművészeiben, mint a „Miénk" azzal a különbséggel, hogy a „Műhely" kiállítja a „Miénk" képeit, sőt ezekkel díszíti termeit - modern lakásokban kiállításain. Pl. most 26ikán fog egy megnyílni az Urániában - Később, Könyvesek átveszik az Urániát (persze Tolnay nélkül)

2 és a mi embereink ülnek bele igazgatni és közbenjárni. Ennek a Műhelynek feladata a vidékre is lemenni ugyanebben a formában ugy, hogy nekünk nagy segítségünkre vannak, mint testvér törekvésű dolog. Vasárnap történt a megalakulás - és engem tiszteltek meg az Elnökséggel; alelnök (és a dolog esze) a jeles kritikus iró Márkus László (marco).

3 Igazgatója Benko Lajos jogász - agilis műbarát. Tőle sokat várunk. A „Miénk" maholnap bezáródik oly anyagi eredménynyel, mint a tavalyi. Jól. Kevesebbet képet, de drágábban. Tegnap este Szinyei lakásán komoly temperamentumos értekezés folyt le a „Miénk" kormányzása - további magatartása felett. Minden úgy van, mint volt - kevés változással, továbbra is három vezető vezeti.

4 Vaszary és Mannheimer egy kissé reformálni is akartak - kidobni néhányat a fiatalok közül - ami persze nem ment volna. Több szigorral fogunk velük szemben eljárni. A vendégek pedig meg lesznek erősebben rostálva. Valószínű hogy az idén még novemberben uj kiállítást csinálunk - a mely esetben még mi: Szinyei, Ferenczy és én fogunk megbízatásunknak eleget tenni. Egyszóval amint látod forog a föld. A viszonyok kezdenek alakulni. Az, mindig jó jel, ha nagyon haragusznak az emberek, különösen a számba nem vett festők. Katziányi azt hiszem csak azért hallgat, mert kimerült a lármázásba itt, igazán alkalmazható az a régi mondás, hogy a kutyák ugatnak, a karaván pedig halad, vagyhogy ebugatás nem hallik a menyországba. Legnagyobb szomorúság az, hogy olyan a Kultuszminister,

5 amilyen, művészetben járatlan, kellemetlen ur. Régi haladásra nem képes alak. Teljes hiánya a művészi érzésnek. Még a zenében is nagyon fogyatékos - nem a mi emberünk, nekünk nem tetszik. Ez a kiállításunk amellett bizonyít, hogy a magyar kultúrában a festészet, a modern uton való haladás áll felül és csak ezen az uton lehet reménységünk elismerést, méltánylást kiérdemelni a más haladottabb nemzetek előtt. Sem a szobrászat, sem a vajjudó építészet sem a meddő politika - hanem csak a „Miénk" és a „Műhely" fogják bebizonyítani a magyar létjogosultságát a világpiacon. Az irodalom is alatta áll jóval, bár nagyrészben segítségünkre vannak a java emberek. Nélkülük bajjos lett volna ily hamar czélhoz jutni. A londoni kiállításunk

6 is lebeg a levegőben - éppen Apponyi művészietlen magatartása miatt. A Lippich miatt teszünk valamit, ha teszünk, mert ő mellettünk van, annyira hogy maholnap kegyvesztett lesz a M. előtt. ügy sejtjük, hogy az állam vásárlásnál nagy törléseket szándékszik csinálni - ebből ered a bajj [sic!] és ez lesz forrása a többi kellemetlenségnek a jövőben. A kiállításunk persze neki nem tetszik - éppen nem és azt hiszi, hogy Lippich becsapta. - Kiemelt ugyan néhányunkat - igy mi hármunkat, de gyűlöli Vaszaryt, Grünwaldot és valószínűleg Kemstokot is. ügy állunk most, hogy a festők 9/10 része, a közönség legnagyobb része, a ministerrel együtt morognak. Annál jobban összetartunk és még ilyenebb kiállítást rendezünk. Jóskád j Valószínűleg Fényes Adolf (1867-1945) festőről van szó. 2 Az említett kiállítás: 1908 Műhely. A modern lakás. A Műhely kiállítása az Urániában. Vasárnapi Újság, 1908. március 15. 214-215.; Margitay [Ernő]: A Műhely kiállítása. Magyar Iparművészet, 1908. 12. sz. 347-349. - Az Uránia a Kígyó téren (ma: Ferenciek tere) 1906-ban megnyílt műkereskedés, amely 1908-ban beolvadt a Könyves Kálmán Műintézetbe. Az Uránia műtárosa volt Tolnay Ákos ( 1861 —?) festő. 3 Márkus László (1882-1948) színházi író, kritikus. 4 1908 MIÉNK 1. ; A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre három vezetője: Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál voltak. 5 Apponyi Albert gróf (1846-1933) politikus, 1906-10 között vallásés közoktatásügyi miniszter. 6 1908 London MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/'161c. MTA MKCS-C-I36/570. 33. LYKA KÁROLYNAK Kaposvár, Fő utca 58, 1908. aug.16. Kedves Barátom. A helyedben okvetlen kiadnám francia nyelven kis füzet alakjában a „Sociálista művészet" czikkedet.

1 Egy igen szükséges felelet lenne. Nem tudom, nem-e mondtam el neked, hogy mily utakon jutott Tolstoj

2 oda, hogy megírja kis könyvét az igaz művészet érdekében? Lányát küldte el Parisba a ki Durand-Ruel-nél először látta Monet, Pissarrot, Renoirt, Degast, Manet, Cezanne, Jon Kingd-t [sic!], Boudin és Monticellit.

3 Nem értette meg, és nem is szerette meg őket és az ő révén az öreg bölcs sem. Különben ő ugyanakkor Baudlaire-től [sic!], Verlainetől, Stefan Mallarmétól és azok egyenes leszármazottjaitól kezdve minden Revue Blanche és Mercure de France

4 - szellemben iró embert is a sárga földig lerántott. Ez volt a pándántja az előbbi attaknak. O és Nordau

5 sokat ártanak, mert művészetileg teljesen műveletlenek. Ha már ezeknek szabad a szél rózsa minden irányában ismertetni téves elveiket ugy azt hiszem Neked Kedves Károlyom még inkább lehetne. Egy nemzetközi művészi szolgálatot teljesítenél, nagyon egyszerű a dolog. Rippl-Rónai J. Ha erre jártok el ne felejtsetek bejönni!! Jóskád 1 Lyka Károly: Szocialista művészet. Műuészet, 1908. 3. sz. 154-160. 2 Lev Tolsztoj ( 1828-1910) 1898-ban jelentette meg Londonban a Mi a műuészet? című könyvét (magyarul 1899-ben), amelyben erős kritikával illeti a századvég irodalmát, zenéjét és képzőművészetét. 3 Paul Durand-Ruel (1828-1922) műkereskedő, a barbizoni festők és az impresszionisták támogatója. 1876-ban az ő párizsi galériájában rendezték meg a második impresszionista kiállítást. - Johan-Barthold Jongkind (1819-1891), Eugène Boudin (1824-1898), Adolphe Monticelli (1824-1886) festők, fontos szerepet játszottak az impresszionizmus kialakulásában és elterjesztésében. 4 Az 1890-ben alapított Mercure de France és az 1891-ben induló Reuue Blanche a modern művészet fórumai voltak. 5 Max Nordau (1849-1923) magyarországi születésű író, esszéista. Szemléletmódjáról lásd: Lendvai Károly: Nordau és az impresszionizmus. Műuészet, 1908. 3. sz. 204-206. OSZK Kézirattár, Fond: 65/533