Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet
a kandalló, azaz a „ház tűzhelye" felett elhelyezett hímzett kárpit (a ház asszonyának képével, amint a kerítés mellett, az érkezők felé fordul). Akárcsak a kandallóról, a bútorokról is eltűnt a virágábrázolás. Az asztal maradt asztal, nem lett belőle földből kinövő növény. Az egyszerű, geometrikus szekrények is bútorok csupán - de megjelenik rajtuk a felső frízen ábrázolt körbefutó lugas, valamint a bútorzatot színpadias illúzióval körülvevő kert növényeinek az árnyéka! Az ebédlőben tartózkodók elé vetült az egész kert, a dekorált felületeken mint színes sík-díszleteken. A felszolgálás munkáját eltakaró magas, selyemhímzésű spanyolfalon a viruló rózsák közeli, tehát óriásnak látszó virágfejei látszanak. Az üvegablakon át a térség távolabbi szintjeire láthatunk, a rózsafás csoportra, a parkra. Az ábrázolt egyetlen emberalak, a szeretetszerelem és a tisztaság jelképeivel övezett asszony, a tájképpel szemben, a kerítésnél áll, lábánál szelíd virágok nyílnak, míg kertjének kerítése mögött már az erdő vadon növő fái látszanak. A 19-20. század fordulóján, a szimbolizmussal összefonódó szintetizmus, a dekoratív, új művészet szellemében így születik újjá, alakul át a késő középkori magánájtatosság képtípusa, víziója, a „hortus conclusus" 6 . Az igazaknak megígért, mennyországi „zárt kert", Szűz Mária bekerített rózsáskertje - itt földi paradicsomkertté vált. Az ebéd szertartásához, a ház asztalához meghívottak „mennyei színjáték" szereplői lettek. Rippl-Rónai Józsefnek ezt a mélyértelmű asszociációkat keltő, saját 7 kifejezésmódjával élve „religiózus" élményt nyújtó ebédlőberendezését a maga teljességében csak igen kevesen láthatták. A különböző kiállításokon, a készülés sorrendjében bemutatott részletelemek pedig - bármilyen érdekesek, művésziek önmagukban is - nem beszélhettek az egészről. Csupán saját szólamukat adták elő ebből a világpolgári, összművészeti, modern harmóniából. A piros-fehér-zöld nemzeti színekben pompázó természeti kép deklamációja idegenszerűnek tűnt, túl korán virágzott ez a kert Pannóniában. Jóformán nincsen olyan, Rippl-Rónai munkásságát tárgyaló mű, amely ne hangsúlyozná iparművészeti tevékenységét, azon belül is az Andrássy-ebédlő fontosságát. Értékelése, megértése érdekében azonban - legalább spirituálisán - rekonstruálnunk kell a műegyüttest, hiszen ma már nem létezik. Sőt, feltehetően vannak olyan tervezett részei, amelyek nem valósultak meg, vagy nem az Andrássy-ebédlőbe kerültek. A komplex munka 1896 októberétől négy éven át foglalkoztatta a művészt és az általa irányított kivitelezőket, de az ebédlő talán tíz évig sem állt fenn a maga eredetiségében. A készíttető-mecénás, gróf Andrássy Tivadar halála után özvegye, Zichy Eleonóra, ifj. Andrássy Gyulához ment feleségül. Volt férje budai palotáját 1910 körül felszámolta, az ebédlőt Tiszadobra, második férje kastélyába szállíttatta. Bár külön épületbővítést készíttettek a megbecsült ebédlőnek, üvegmennyezetének és ablakának, a tárgyegyüttes összképe már ekkor változott. Azután tragikus módon, az első és a második világháborút 2. Az Andrássy-ebédlőhöz készült hímzett paraván, 1898-99. Elpusztult (?) I Embroidered screen made for the Andrássy dining-room, 1898-99. Perished (?) követő események miatt az ebédlő berendezése elherdálódott, elpusztult. Fennmaradtak a fényképfelvételek, néhány egykorú párdarabja a kerámiáknak, üvegeknek. Fennmaradt az üvegablak kis része és az ebédlő legfontosabb díszítménye, a kárpit, a vörösruhás nőalakkal. Ez a néhány elem is segít rekonstruálni történetét 8 , átélni az egykori mű különleges élményét. Cs. É. 1 Jelenleg nem vizsgálható, hogy az áthúzott, hátoldali rajzok közül melyik ábra került a másik fölé. 2 Címe helyesen: Budapest, I. kerület, Fő utca 17., illetve Duna-parti bejáratának címe Margit rakpart 9. Jelenleg a Francia Intézet (1. Fő u. 17.) új épülete áll a II. világháborúban lebombázott, majd lebontott épület helyén. Ritoók Pál a Fővárosi Levéltárban megtalálta Andrássy Tivadar egykori palotájának alap- és metszetrajzait (Hrsz.: 14 411, 2574). MMG Adattár, ltsz.: 5118-600-21. 5.: Rippl saját kezű felmérési adatai, rajza. Mindezek segítik a rekonstrukció munkájának folytatását. 3 Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, ltsz.: 55.85.; MMG Adattár, ltsz.: 5118-1-129.; BTM ltsz.: KM 69.17.2. Fotón: Malonyay 1906. 202-203. 4 R.: Magyar Iparművészet, 1912. 60. Az ebédlő befejezéséről hírt adó Lyka Károly cikke melletti {(Jj Idők, 1901. január 6.) fényképen (42. old.) a fríz kivitelezett mintázata eltérő, rózsavirágos-ágas. 5 Kivitelező cég: Ratz und Bentner, Friedrich str. 9. A nevet tartalmazza egy (1898) február 22-i wiesbadeni újságkivágat, MMG Adattár, ltsz.: 5118-1-86. 6 1992-ben, a zürichi Mabis kiállítás 208. és 209. sz. katalógus tételének előkészítésekor próbálkoztam először az ebédlő műtárgyait az egységen belül értelmezni. Lichner Magdolna hívta fel a figyelmet a „hortus conclusus" képtípussal való párhuzamra. Őszinte köszönet jelentős segítségéért. 7 Malonyay 1906. 213.: (idézet Rippl-Rónai Józseftől: „Igenis! tessék komolyan venni ezt is, mert ez, éppen ez, a hangulat intimitása! Ez az érzésnek intellektualiter történt transzponálása a festészetben! Ez a tájkép religiózitása !" (kiemelés tőlem: Cs. E.) Ezek a Malonyay által igazságtalanul értelmetlennek tartott mondatok. 8 További részletek feltárása szükséges, további tárgyak fellelése - talán lehetséges. A jelen kiállítás alkalmával először publikált ismeretek elsősorban a MMG által kezdeményezett OTKA kutatás során készülő Rippl-Rónai œuvre-katalogus témavezetőjének, Csemitzky Máriának, az általa feltárt források tanulmányozásának köszönhetőek. A MMG Adattárának vezetője, Boros Judit segítségét is köszönöm. A rekonstrukció munkáját Ritoók Pállal, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársával együtt kiállításon kívánjuk bemutatni.
