Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet

217. Kandalló tervrajza, 1897 Design for a fire-place, 1897 Ceruzarajz, tus, toll, akvarell, papír; 208x337 mm J. j. I.: Rónai 97 oct. Felirat: j. I. tussal: tervrajz Andrássy Gr. ebédlőhöz; ceruzával kiolvas­hatatlan szó: cand(alló) BTM Fővárosi Képtár ltsz.: KM 69.17.5 Proueniencia: vétel Völgyessy Ferenctől 1969-ben. Kiállítua: ­Irodalom: ­Sárgásfehér papírlapra, ceruzával vázolta fel Rippl-Rónai a kandalló fő kontúrjait. Tollal, sötétbarnás-fekete tussal véglegesítette a vonalakat, majd szürke, piros, sárgás­zöld vízfestékkel jelezte a tervezett színeket. A legfelső, bemélyülő ceruzanyom arra utal, hogy ezt a tervet is át­másolta indigó segítségével. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őriz ilyen indigós kandallótervet. 1 A lap alsó szegélyétől 15 mm távolságra húzott alapvonalon látjuk az igen kellemes arányú kandalló közel négyzetes, sík előlapját. Közepén az álló téglány alakú, nyitott tűzteret befelé vezető sima lapok fogják közre. Kidomborodó, vékony keretelés kíséri az elő-, oldal- és fedőlapok találkozását, a lábazat és a felső párkány közötti részek belső osztását. Két oldalt a ma­gas lábazat lapja sima, felette téglaburkolatos rész visz fel a széles, sík, összekötő párkányhoz, melynek festett dekorációja japános jellegű; az ötszirmú stilizált virág­fejek kettős sorát egy-egy virágfej és kettős vonalrajz köti össze. A festés piros-sárgászöld színpárosításra utal. 2 A kandalló felett ki nem színezett, át nem másolt vé­kony tusrajz jelzi, hogy 1897 októberében még tükröt szánt Rippl-Rónai a kandalló fölé, a szokásoknak megfelelően. Figyelemre méltó, hogy a kandallópárká­nyon bal oldalt, kis keretben pikáns női profil látszik, Andrássy Tivadarné portréjára emlékeztet. A „ház asszo­nyának" képe talán már ekkor megjelent a „ház tűzhe­lye felett", - ha másképpen még nem is, de egy kicsiny képmással? Vagy csupán a neuillyi otthonban álló kan­dallópárkány személyes kis ékessége, az odahelyezett képecske járt a „tervelő" Rippl-Rónai eszében? 3 Ezt nem tudhatjuk, de az Andrássy-ebédlő ezen részeinek végle­ges formájáról - legalább a kortárs fényképek segítsé­gével - fogalmat alkothatunk. 4 Az egész ebédlő legfon­tosabb dísze, a vörösruhás nőalakot ábrázoló kárpit ke­rült a kandalló fölé. A megvalósult tűzhely sokkal egyszerűbb, mint a tervrajzon látható. Csupán nyitott belső terében látszik téglaburkolat, elmaradt a japános virágdíszítés. Sima, márványos mintájú, eozinmázas lapok kerültek a kes­keny, mahagónifa keretelő lécek közé. Gazdagabb, ér­dekesebb a kiinduló elképzelés, de a végleges megol­dás a tökéletesebb. A kandalló harmonizál az egész szo­ba együttesével, különösen a fókuszba állított kárpittal, csak annyira hívja fel magára a figyelmet, amennyire szükséges. A felette függő kárpit zöld és vörös komple­menter színpárosítását figyelembe véve nagyon valószí­nű, hogy a Zsolnay gyárban készített eozinmázas betét­lapok tompa aranyoszöld színben játszottak, a középen nyílt lánggal égő tűz vörösét körbefogva. Cs. É. 1 Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.89 (Rippl-Rónai Ödön gyűj­teményéből, régi ltsz.: 561-7641-655). 2 Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéhez tartozó, 51.523-524 és 53.1694 ltsz. csempéken rokon mintát láthatunk, Zsolnay gyári dekor­száma 4892. A festési mód, az aranyoszöld színjátszó eozinmázas ala­pon a vörös virágok segítenek elképzelni a kandallópárkány 1897-ben tervezett színhatását. Lásd: 1996, Iparművészeti Múzeum (kiállítási kat.) 9.118. A terven feltűnő minta pontos megfelelőjét is megtalálhatjuk a Zsolnay gyár V. Decorkönyvében, a 2720. számnál. A berajzolás idő­pontja összeegyeztethető Ripp-Rónai Zsolnay gyári 1897 november ­1898 augusztus közötti látogatásainak időpontjával. Pl. a 2730 dekor­szám alatti rajz az Iparművészeti Múzeumban őrzött, ltsz.: 58.111.1 szignált Rippl-Rónai - Zsolnay tányéron jelenik meg. Lásd: 1996 Ipar­művészeti Múzeum (kiállítási kat.) 9.76. 3 Lásd: „James Pitcairn Knowles arcképe", (kat. sz.: 11). 4 Andrássy Tivadar budai palotájában felállított kandalló képe R.: Malonyay 1906. 202-203. között. Másodlagos elhelyezés (Tiszadob) Lásd: Magyar Iparművészet, 1912. R.: 67. (A kandalló mint tűzhely nem funkcionált, belső tűztere, kéménye hiányzik.) 218. üvegfestmény-terv, 1899 (üvegablakterv; Gróf Andrássy-féle ablak decoratív raj­za; Színes ablak színes tervrajza az Andrássy ebédlőhöz; Andrássy-ablakterv) Design for stained glass, 1899 Kréta, akvarell, papír; 543x723 mm J. j. I.: monogram Felirat: a műtárgykarton feljegyzése szerint az 1981. évi, Szabó Maya által végzett restaurálás, laminálás előtt a rajz hátoldalán felirat volt ol­vasható: gr. Andrássy Tiv(adar) palota 16 m nagy festett ablaka R. Ró­naitól. MNG ltsz.: F 58.14 Proveniencia: vásárlás Dobossy Elektől 1958-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents