Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák

199. Ady Endre, 1909 (?) Endre Ady, 1909 (?) Ceruzarajz, toll, papír; 350x250 mm J. n. PIM ltsz.: 75.203.1 Proveniencia: Márffy Ödönné' hagyatékából. Kiállítva: 1977 PIM Grafikák 61. R.: 3.; 1981 Nyugat I. terem 1. Irodalom: Tasi József: Ady és Rippl-Rónai. In: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Budapest, 1977. 331-359.; E. Csorba Csilla: „Szeretett írók közé járni, sok barátja volt közöttük". In: Somogy, 1981. 4. 87-89. Ady Endrét (1877-1919) Rippl-Rónai többször is a legjobb barátjának nevezte. Különös jelentősége van tehát minden képnek és adatnak, mely ezt a viszonyt dokumentálja. A magyar költészet és festészet két nagy újítójának egymáshoz fűződő kapcsolatát Tasi József dolgozta föl.

2 Kutatásai szerint Rippl és Ady neve először 1906-ban fordul elő együtt Ady volt nagyváradi barátainak, az időben a Somogyvármegye szerkesztőinek egyik könyvében.

3 A könyv előszavát Ady írta, a címlapot Rippl tervezte. Ekkor még nem ismerik egymást. Ady publicisztikájában 1907-ben, a párizsi Szalonról szóló kritikájában fordul elő először Rippl-Rónai neve, s mindjárt egy „betévedt óriás"-ként jellemzi őt a költő,

4 a cikkből azonban kiderül, hogy Rippl alkotásait már korábbról ismerte. A festő olvasta Ady elismerő sorait, s reflektál is rájuk Párizsban élő barátjához, Kunffy Lajoshoz írt levelében, bízva abban, hogy Kunffy tán személyesen is ismeri a költőt: „... hallom is, tudom is, hogy Petőfy [sic!] óta nálánál nagyobb költőnk nem volt. Talán még intelligensebb is, mint sok más »nagy«."

5 Egyébként a két művész szellemi rokonságát először Hatvány Lajos fogalmazta meg 1908-ban egy nagyon találó, de talán vitatható kifejezéssel: „...ebben (mármint Ady Hatvány által említett irodalmi forradalmában - B. G.) épp annyi öntudatlanság, mint szerencsés művészi számítás, Rippl-Rónaizmus van ..."

6 A festő és a költő végül Ady kaposvári felolvasóestje alkalmából találkoztak először személyesen 1909. november 7-én. Rippl meg is hívta magához Adyt, aki az éjszakát is ott töltötte a művésznél, a Róma-villa sárga szobájában. Az első kaposvári találkozásra később mindketten szép emlékekkel tekintettek vissza. Az ezt követő találkozásaikból négy pontosan is datálható: Rippl 1911. április 30-án Adynak dedikálja Emlékezései újonnan megjelent kötetét, 1916. február 15-16án Anellával Adyéknál vendégeskednek Csúcsán, 1918. november 9-én Zorkával látogatja meg Adyt pesti lakásában, 1918. november 27-én pedig a Vörösmarty Akadémia előkészítő értekezletén látják egymást - utoljára. Ezeken kívül találkozniuk kellett Párizsban 1910 tavaszán, mikor Rippl egy kitűnő karikatúrát rajzolt Adyról,

7 s bizonyosan találkoztak Rippl 1915-ös Ernst múzeumi kiállításán is. Valószínűleg többször élvezték egymás társaságát a pesti Három Hollóban is.

8 Anella a csúcsai látogatást követően Pesten többször is együtt vacsorázott a két baráttal a Hungáriában, „Józsi bácsi" társaságában pedig egyszer - valamikor 1918ban - meg is látogatták a beteg Adyt Veres Pálné utcai lakásában.

9 Rippl-Rónai József Ady-portréival több tanulmány is foglalkozott.

10 A források szerint legalább hat Adyról készült Rippl-arcképről van tudomásunk, ezek közül sajnos épp a jelentősebbek lappanganak, az említett karikatúra pedig feltehetőleg még mindig nagyváradi magántulajdonban van. Az első Ady-portré, egy jellegzetes tusrajz, bizonyosan a kaposvári találkozáskor készült.

11 Időrendben ezt követte a már említett 1910-es párizsi karikatúra és egy profilkép enyhén leszegett fejjel, s homlokába lógó hajjal ábrázolva a költőt. Genthon szerint a rajz 1915-ben készült, s egykor Ernst Lajosé volt. E rajz előképe, mint sok más Rippl-portré esetében is, Székely Aladár 1912-13 körül készült Ady-fényképe volt.

12 1918-ban, a Vörösmarty Akadémia már említett értekezletén Rippl ismét lerajzolta Adyt. A hatalmas szemekkel betegen kifelé tekintő arc mellett felirat: „Ady Bandit mikor megválasztották a Vörösmarty Akadémia elnökének".

13 Ennek az arcképnek egy másik változata is ismert felirat nélkül, de lehunyt szemmel ábrázolt költővel.

14 A hatodik arcképről, Rippl-Rónai minden bizonnyal legkidolgozottabb Ady-portréjáról reprodukció nem, csupán néhány adat ismert.

15 Az Ernst Múzeumban 1917-ben kiállított pasztellportré 3000 koronába került, s párdarabja volt az ugyanott bemutatott, és szerencsére ma is meglévő Csinszka-portrénak.

16 E két arckép akkor készülhetett, mikor Adyék 1915-ben megte-