Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

deti dekoratív kifestésé még Székely Bertalan keze munkáját dicsérte, azonban Lechner az oszlopokat, illetve a padlózatot drapériákkal és szőnyegekkel elfedette, így jóval egységesebb tér jött létre, amely hatásosabban emelte ki a királyi párt.

1 Az esemény a nyomasztó háborús hírek közepette, az esztendő utolsó előtti napján rövid pillanatig elhitette a résztvevőkkel, hogy Magyarország régi fénye ismét visszatért, ugyanakkor a diszkrét, mégis historizáló díszletezés, a koronázási ékszerek, a frissen tervezett díszruhák ambivalens érzéseket kelthettek azok körében, akik megpróbáltak higgadtan az események mögé látni. Újságírók és művészek hada volt jelen, előzetes bejelentkezésre a legjobb helyekre is bejuthattak, hogy megörökítsék az ünnepség legapróbb momentumait is. „Néhány skiccet is csináltam - írta naplójában Herman Lipót -, Dudits Andor mellettem szintén szorgalmasan dolgozott, Rippl Rónai a kórusból."

2 A számtalan rajz, festmény mégsem kerülhetett az újdonsült, ám rövid ideig uralkodó király legitimációs eszköztárába, mint annak idején elődje esetében a Benczúr, Székely stb. képek nagy tömege.

3 Rippl-Rónai festménye a Nagyboldogasszony templom főhajóját mutatja. A látvány elemei - a függesztett csillárok és a koronázás előtti, trónust fedő baldachin, a két oldalt elhelyezkedő meghívottak, középen a testőrök sorfala - jól megkülönböztethetőek, azonban a Ripplféle „egyszerre festés" elve itt sajátos absztrakciós felületi rendet indukál. A kép kompozíciója az eredeti építészeti tagozatok által predesztinált ívek, hajlított és egyenes vonalak szinte geometrikus rendjévé áll össze. A tér architekturális és az esemény ceremoniális rendje, valamint az erőteljes kontúrozás végül egy sajátos képi „rasztert" hív elő. Rippl-Rónai számos műve bizonyság arra, hogy gondolkodásmódjától nem volt idegen a „még leolvashatóság" határait firtató kérdések felvetése. A festmény ismert pasztell vázlata

4 arra enged következtetni, hogy in situ a rajzolt változatot készítette el, majd immár a kép kompozicionális logikájának engedelmeskedve valósította meg a jóval letisztultabb, feszesebb, végső változatot. Érdekes lenne tudni, hogy este a Japán Kávéházban Rippl-Rónai, Szinyei és a többiek miként értékelték az eseményeket, mindenesetre Herman Lipót gondolatai egy hagyományosabb művészi magatartást tükröztek: „Igen örülök, hogy e dolgokat láttam, ismereteim s fantáziám igen sokat nyert s bővült. Végre láttam az életben néhány történelmi festményt lejátszani."

5 Sz. Gy. 1 Kertész K. Róbert: IV. Károly apostoli magyar király koronázásának művészi és műszaki munkái. Budapest, 1917. 2 Herman Lipót kéziratos naplója. MHG Adattár, ltsz.: 19920/1977. 4076. Kunffy Lajos a templom előtt készített négy vázlatot. Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. Kaposvár, 1981. 88. 3 Székely Bertalan koronázási rajzai R.: Herman Lipót: Székely Bertalan vázlatairól. Magyar Művészet, 1930. 505-513. 4 Koronázási jelenet; pasztell, papír; 41 x31,3 cm, j. j. I.: Rónai 1916. MHG ltsz.: 51.52 T (lásd 1. kép). 5 Herman Lipót kéziratos naplója, i. m. 4077. 1. Rippl-Rónai József: Koronázási jelenet, 1916. MNG I Coronation scene, 1916. Hungarian National Gallery