Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

nában, köztük az Alföldi temető (1894. kat. sz.: 27.) vagy a Piacsek bácsi babákkal (1905. kat. sz.: 74.). Legmaradandóbbnak a magyar kultúrának tett szolgá­latai bizonyultak: a káprázatos életút során több mint 40 1. Rippl-Rónai József: Nemes Marceline ravatalképe, 1911. BTM Fővárosi Képtár / Portrait of Mrs Marcell Nemes laid out in state, 1911. Budapest Historical Museum, Municipal Gallery képet adományozott a Szépművészeti Múzeumnak, s 191 l-ben 80 képpel megteremtette a Kecskeméti Kép­tár alapjait. Kulturális munkálkodásaiért 1910-ben „jánoshalmi" előnévvel nemességet kapott. Rippl-Rónai portréja sikerei csúcsán ábrázolja a gyűj­tőt. Hazai bemutatói (1909, 1910-11, 1912-ben a Szépművészeti Múzeumban) mellett 1911-ben Mün­chenben, 1912-ben Düsseldorfban rendezett kiállítást képeiből, 1913-ban azonban már a gyűjtemény párizsi árveréséről tudósítottak a lapok. Petrovics Elek jellemző erővel villantja fel Nemes karakterét, visszaemlékezve el­ső találkozásukra Rippl-Rónai Kelenhegyi úti műtermé­ben: „Egy feketehajú, energikus ábrázatú urat találtunk náluk, aki szívesebben figyelt, mint beszélt. Szemeiben különös tűz villant fel olykor. Megtudtuk róla, hogy Rippl-Rónai új barátja és amatőrje, aki máris egy sor ké­pet vásárolt tőle és akinek az a vágya, hogy Rippl-Rónai­szobát rendezzen be lakásán." 1 A kép két legmarkánsabb színe a vörös és a fekete, melyek egymásnak feszülve messziről világító plakát be­nyomását keltik. Rippl azonban rögtön finomítja az erős felütést, a vöröset az arc rózsaszínje és a kontúrok bar­nája felé tolja el. A fekete pedig a kabát szürkéjévé ala­kul. A színakkordok az arcon találkoznak: a vörös ajkak a bajusz feketéjével fokozzák a színérzést, a szürke ár­nyékok az arcbőrön pedig az erőteljes kontraszt feloldá­sát kínálják. Rippl több vázlatot is készített Nemes Marcellről, az egyik ceruzarajz profilban ábrázolja. 2 Egy másik, in­kább kávéházi skiccről Herman Lipót tesz említést, ahol a felirat Nemes gyűjtőszenvedélyére utal: „Pedig még van valahol egy Greco". 3 1911-ben Rippl egy nagyméretű pasztellképet rajzolt, amelyen Nemes Mar­cell feleségének ravatalát örökítette meg. 4 A díszes bel­ső térben szinte elvész a gyűjtő kicsiny alakja, de a kö­vetkező évben festett olajképen már ismét az erőteljes és magabiztos egyéniség lép elénk, annak ellenére, hogy a képtérbe belóg a gyászszalag alig észrevehető szegélye. Sz. Gy. 1 1933 Emst Nemes Marcell 3. Újraközölve: Petrovics Elek: Élet és művészet. Budapest, 1937. 206. 2 Hemes Marcell; ceruza, papír; 11,5x 11,5 cm; j. j. f.: Nemes M. RR monogram. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.54 3 Herman Lipót: A művészasztal. Budapest, 1958. 98. Kiállítva: 1933 Ernst Nemes Marcell R.: címlap; 1947 Rippl 84. 4 Nemes Marceline ravatalképe, 1911; pasztell, papír; 75,5x100,5 cm; j. b. I.: Rónai 191 1. március 18. (?) BTM Fővárosi Képtár, ltsz.: KM 80.127. A kép készülésére visszaemlékezett Medgyessy Ferenc is, hangsúlyozva, hogy az eredetileg kondoleálni érkező Rippl a művet vé­gül eladta Nemesnek. In: Medgyessy Ferenc arcképe. Medgyessy Fe­renc írásai, írások Medgyessy Ferencről. (Szerk.: Deák Dénes) Buda­pest, 1981. 46. 116. Tavaszi munkák, 1912 Spring chores, 1912 Olaj, lemezpapír; 70x100 cm J. b. I.: Rónai A kép hátoldalán: Keret terve: szélesség - 10-12 cm; szín - vörhe­nyes-szürke; profil - mély, sima, lépcsős; (lerajzolva) tónus - a fehér alatt; mélység - 5-6 cm; motívum - modern, sima. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 63.4 Proveniencia: Csapó Márton, 1963-tól Kaposvár, Rippl-Rónai Múze­um. Kiállítva: 1967 Kaposvár R.: címlapon.; 1978 Rippl 46.; 1983 Rippl Le Havre 38. R.: 4L; 1983 Rippl Róma 36. R.: 63.; 1985 MHG 298. Irodalom: Kovács 1973. 320., R.: 323.; Bernáth Aurél: Rippl, kissé tá­volabbról nézve. Új Tükör, 1977. augusztus 28. R.: 24.; Bernáth Má­ria: A stílus-teremtő. Rippl-Rónai József emlékezete. Somogy, 1986. 3. sz. 31.; Horváth 1995. 28., 140., R.: 129. A kép hátoldalán található felirat szerint a festmény 1928-ban Csapó Márton budapesti lakos tulajdonában volt. ugyanott látható az Országos Szépművészeti Mú­zeum vörös színű körpecsétje. Nem tudni, hogy ponto­san mikor és miért került oda. A múzeumi leltárköny­vekben nem szerepelnek a kép adatai. 1967-ben a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Művelődési Minisztérium aján­dékaként került a kaposvári múzeum tulajdonába. A kép eredeti címe valószínűleg más volt, mert sem a korabe­li katalógusokban, sem a Genthon István-féle feljegyzé­sekben ilyen címmel képünkre utaló adat nem találha­tó. 1967 előtt nem reprodukálták. A kép azonosításá­nak kísérlete során több címvariáció is felmerült. 1 Bernáth Aurél 1977-ben közölt emlékező soraival együtt - többek között - képünk reprodukciója is megjelent Dunántúli táj elnevezéssel. 2 A képet - jelenlegi címmel - a hatvanas évek végétől állították ki különböző kiállítá­sokon, és 1910 körülire datálták. Horváth János 1995-

Next

/
Thumbnails
Contents