Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

2. Medgyessy Ferenc: Másolat Rippl-Rónai Ideálizmusáról, 1910-es évek. MNG, Grafikai Osztály / Copy of Rippl-Rónai's Idealism, the 1910s. Hungarian National Gallery, Collection of Drawings and Prints A festményt az eddigi szakirodalom 1910-re datálta. Az egyik aktról azonban tudjuk, hogy Fenellát ábrázolja (kat. sz.: 107. 2. kép), aki 1910 derekán érkezett a Róma-villába.

1 A katalógusok szerint a kép nem szerepelt az 1911 tavaszán rendezett gyűjteményes kiállításon, sem 1911-12 fordulóján, a Műcsarnok téli tárlatán. Reprodukcióját közölte Lázár Béla a művészről írt 1912-es esszéjében.

2 Feltehető tehát, hogy 1911-1912 fordulóján festette Rippl-Rónai. A festmény szorosan egy gondolatkörben fogant a Modelljeim kaposvári kertemben és a Festés közben. Három meztelen női alak. A három grácia címűekkel, amelyeket Rippl budapesti paloták belső díszítésére szánt projektumokként jelölt meg.

3 A Park aktokkal áll legközelebb az építészeti környezetben való elgondoláshoz: a formátum és az erőteljesen horizontális-vertikális komponálás antik frízre emlékeztet. (Ebben az évben, 1912-ben készült el a művész tényleges építészeti megbízása, az Ernst Múzeum üvegablaka.) A klasszikus frízhasonlatot megerősíti a képi motívum, amely a képzőművészeti retorika egy konvenciójához kapcsolódik: a női akt ideális szépségét megjelenítő művész, akinek tekintete jelen van a kép centrumában

4 - az ideák metafizikus világával kerül kapcsolatba.

5 A festmény előzménye - akárcsak a fent említett művek esetében - nem csupán a natura, modellje térbe állított látványa volt. A modell rendelkezésére állt, ennek ellenére felhasználta Máté Olga fotóművésznek