Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek
Fenellát ábrázoló aktfotóját is, akit feltehetően maga Rippl állított be e festői pózba. A fák között előtűnő alakok Balogh Rudolfnak a Vasárnapi Újságban közölt későbbi felvételeiről 6 és festményekről is ismerősek: nevelt lánya, Anella és felesége, Lazarine lábánál az Olga nevű orosz agárral és Hepi kutyával (kat. sz.: 90. 2. kép). A műhöz készült munkavázlatnak, előzetes lejegyzésnek tekinthető a Hárman című tollrajz (kat. sz.: 192.). RipplRónai beillesztette művébe az Ideálizmus és Reálizmus című kárpitjának' két nőalakját is, fennmaradt vázlatai alapján. 8 (1. kép) A mozdulatfázisokba állított aktokkal mintha egy sorozatfotó vagy egy tánc mozdulatait jegyezné le a művész. Egyaránt felidézik Rippl-Rónainak Miss Duncant ábrázoló pasztellképét 9 és Medgyessy Ferenc egy, ebben az évben megformált reliefjének táncoló nimfaalakjait (vö. 3. kép és Csorba Csilla tanulmányának 16. képét). Esszéjében Lázár Béla éles szemmel figyelt fel e képalkotó elv anti-impresszionista lényegére: „ő a világot egészben, viszonylataiban és jellemző formáiban, tömegeivel és azok egyensúlyozásával fogta fel s ezt az így kiépített, átgyúrt természetet, mint felületet díszítő céljainak anyagát ábrázolta". 10 I. Gy. 1 Horváth 1995. 53-56. Képünk festéséről Paris Anella így ír: (Horváth 1995. 55.): „Aktot róla csak a műteremben festett vagy rajzolt, és ezeket később 1912-ben azután beállította azokba a kerti jelenetekbe (...) Egy ilyen képzelt kép Aktoka kertben, amely 1912-ben készült, a centenáris kiállításon is szerepelt." (Anella itt a többi kerti jelenet datálásával téved, mert azok 1911 decemberétől ki voltak állítva a Műcsarnok téli kiállításán.) 2 Lázár 1912. 99. 3 Vö. 1911-12 Műcsarnok 115., 117., 112. 4 A projektum szót Rippl terv, vázlat értelemben használja, de talán tudatosan a vetítést is értve ezen, amely a perspektivikus szerkesztés eszköze. 5 Hárs Éva esszéjében a képi előzményt Botticelli 7ai>aszában látja. Vö. i. m. 332-335. 6 Hasonlóak megjelentek: 1912. szeptember 29. 777., 782-783. ' Prékopa 1. sz. kép. A milánói világkiállítás magyar pavilonjának tűzvészében elégett Idealizmus és Reálizmus című kárpit - amely kollektív műnek tekinthető: egykor Rippl-Rónai tervezte és Lazarine nagy szorgalommal szőtte és hímezte - óriási veszteség volt Rippl-Rónai számára. A régi és új műveit ekkoriban gyakran együtt kiállító művész e textil vázlatának alakjait többször beemelte aktos kompozícióiba. A kárpit kartonjának egy másolata került elő egy Medgyessy Ferenc által készített temperamásolat mögül, amire Zsákovics Ferenc kollégám hívta fel figyelmemet. Ezen a kárpit Ideálizmus jelenete látható, jobb alsó sarkában Rippl-Rónai ismert monogramja, és a felső jobb sarokban is jelzés és dátum áll: Rónai 93. (MHG ltsz.: 1950-4394/b, ceruza, selyempapír; 780x535 mm.) Figyelemre méltó művészi magatartást fed Medgyessy másolata (MHG ltsz.: 1950-4394/a, tempera, selyempapír; 805x560 mm). 8 Hasonlóan szelektáló komponálási elv hozta létre a Négy nő kertben című képet (vö. kat. sz.: 165.). 9 A Ház 1910. 3. sz. közölte Rippl-Rónai Isadora Duncan három mozdulatáról készült képét, ahol szintén felmerült e mozdulatokat halmozó képi motívum, amint felirat jelzi 1. j.: Szoknyás táncoló nő, háromszor. A kép feltehetően azoknak a fotóknak ismeretében készült, amelyek a táncoló Duncan több mozdulatát mutatják be egy képen. Lásd Csorba Csilla tanulmányának 15. képét, vö. még: Genthon MTA MKCS-C-1-36/2499. 10 Lázár 1912. 83. 3. Medgyessy Ferenc: A tánc, 1912. MNG I The dance, 1912. Hungarian National Gallery 107. Modelljeim kaposvári kertemben, 1911 (Meztelen nők kertben velem; Festő a modellekkel) My models in my Kaposvár garden, 1911 Olaj, lemezpapír; 70x100 cm J. b. I.: Rónai Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 81.8.1 Proueniencia: 1940 Erdős Ármin; Budapest, magántulajdon; 1981ben, a BÁV 55. sz. aukcióján megvásárolta a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum. Kiállítua: 1911-12 Műcsarnok 115. (Modelljeim kaposuári kertemben. Projektuma egy nagy falfestménynek. Budapest egyik palotája számára); 1928 Rippl (katalóguson kívül: Meztelen nők kertben uelem); 1981 BÁV 55. aukciója 229. (Festő a modellekkel) Irodalom: Az Est 1928. december 16. R.; Pewny 1940. 87., 127. R.: 24. (Modelljeim a kaposuári kertemben); 1952 Rippl 40.; Horváth 1995. R.: a borítón és 127.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/2572 Téves a mű eddigi, 1910-es datálása. Készülésének időpontja behatárolható: az ábrázolt modell, Fenella 1910 közepén érkezett látogatóba Párizsból a Róma-villába, 1 de Rippl-Rónai a kész festményt 1911 tavaszi gyűjteményes kiállításán még nem mutatta be, csak 1911-12 fordulóján a Műcsarnokban, mint amely: „Projektuma egy nagy falfestménynek. Budapest egyik palotája számára". Sokkal valószínűbb tehát, hogy 1911-ben jött létre. 2 ugyanitt állította ki Rippl-Rónai Festés közben. Három meztelen női alak. A három grácia nagyobb dekoratív képhez című olajfestményét, amely szintén ún. projektum, és képünk háromaktos párdarabja (1. kép). Tágabb értelemben e festménycsoport része több más, projektumnak illetve fragmentumnak nevezett mű, mint A művész kaposvári kertjében, illetve a Lazarine és Anella 3 címűek (kat. sz.: 90. 2. kép és kat. sz.: 96.). E kerti jelenetet az elő- és középtér egymásba sűrítése határozza meg: a négy modellé; a sárga úté, amelyre jobb oldalt előlép a művész és ahol Lazarine és Anella ül, lábuknál Olga, az orosz agár és Hepi kutya; a
