Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa

Az aggódó Paulina mama, 1908 (Kissné két kisleánnyal; Dacos dámák) Worrying mommy Paulina, 1908 Pasztell, papír; 64x50 cm J. j. f.: 1908 Rónai Felirat a művész kézírásával: b. f.: az Aggódó Paulina mama; j. középen: dacos Aranka; j. 1.: duzzogó Lenke. A kép hátoldalán szintén a művész írása: lefestette Rippl-Rónai József Kaposváron 1908 Kissnét rokonságunkat szül.: Knezevich Paulina. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.617 Proueniencia: Rippl-Rónai Ödön hagyatékából. Kiállítua: 1957 Rippl 88. R.; 1978 Rippl 41. R.; a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum állandó kiállításán. Irodalom: Pewny 1940. 125.; Horváth 1988. 27.; Szabadi 1990. 201. R.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/2374, 36/2413 A három szembenéző női arcképet tömörítő festmény szerkesztési elve megegyezik az időben korábbi Rippli néni a gyerekekkel című kompozíció megoldásával. Ezúttal is felsorakoztatva állnak az alakok, jobbra és balra mozdítva őket, hogy ne takarják egymást. Elöl jobboldalt fehérblúzos szőke kislány, hajában kék szalaggal. Derekának kék színű övén a művész pirosbetűs írása informál arról, hogy ő a „duzzogó Lenke", ünnepélyes elegancia jellemzi a feketeruhás, feketekalapos, fehérzsabós úrihölgyet, a művész édesanyjának rokonát. Rippl-Rónai reá is jelzőt aggatott, ő „az aggódó Paulina mama", aki feltűnő módon hasonlít Rippl-Rónai édesanyjára. A Knezevich família pécsi illetőségű volt, feltehető, hogy rokonlátogatásra jöttek 1908-ban Kaposvárra akkoriban, mikor az idősebb Rippl-Rónai József már súlyos beteg volt. A kép háttérben lévő szereplője egy nagyobb lány, a piros betűk szerint „dacos Aranka", bizalmatlan vendégként húzódik anyja kalapja mögé. Hátterül világos citromsárga fal síkja szolgál, melyet képek tagolnak. A fekete szín uralja a kép bal oldalát. A művész egyensúlyozási trükkje biztos érzékkel billenti helyre a mérleg nyelvét, s a fekete-fehér kontraszt sárga és kék kísérettel remekül kiaknázza a dekoratív igényű komponálás lehetőségeit. H. J. 78. Kövezik a kaposi Fő utcát II., 1905 (utca kövezők; Útépítők; Kövezik a kaposvári utcát; Kövezik a kaposvári főutcát; A kaposi főutcát kövező munkások; Kövezők) The main street of Kapos being paved II. 1905 Pasztell, papír; 48,5x52,3 cm J. j. 1.: Rónai 05 MMG ltsz.: 7035 Proveniencia: Majovszky Pál 1906-ban vette meg a Könyves Kálmán Szalon kiállításáról, majd hagyatékából 1936-ban került a Szépművészeti Múzeumba. Kiállítva: 1905 Rippl 66. (A kaposi főutcát köuező munkások); 1906 Rippl 65.; 1911 Rippl VI. terem 1. (arca kövezők); 1928 Rippl 98.; 1925 KÚT 2. 130. (Kövezők); 1936 Nemzeti Szalon 113. (ücca köuezők); 1947 Rippl 48. (Kövezik a kaposi utcát); 1949 Szépművészeti Múzeum Magyar Művészet XII. terem 12.; 1952 Rippl 72.; 1957 Műcsarnok V. terem 24. (Útépítők); 1958 Moszkva 16. old.; 1961 Rippl MNG 64. R.; 1968 Tihany 26.; 1969 MNG 44. old.; 1973 Kaposvár, 23.; 1983 Rippl Róma 22. Irodalom: Petrovics 1906. 114. R.: 117.; Fülep 910. R.: 235.; Lázár 1923. R.: 1.; -n-n: Modernek a Nemzeti Szalonban. Világ, 1925. február 28. 11.; Petrovics Elek: Magyar mestermüvek. Budapest, 1936. 114. R.: 82.; Pesti Napló Képes Melléklete 1936. június 7. R.; Pewny 1940. 71., 80., 123.; A Szépművészeti Múzeum Évkönyve VIII. 1937. 175., 206., 274., R.: 31.; Petrovics [1942] R.: 65.; Szegi 1948. 26.; Béke és Szabadság, 1955. 47. sz. R.: 16.; Rippl-Rónai 1957. R.: 13.; Oelmacher Anna: Genfi mozaik. Nagyvilág, 1957. 5. sz. 76.; Genthon 1958. 26.; -n-n: Magyar képzőművészeti alkotások külföldön. Elet és Irodalom, 1958. 27. sz. 6.; Kampis Antal: A kultúra világa. Budapest, 1960. R.: 15.; Major Máté: Építészettörténet. Tőkés és szocializmust építő társadalmak építészettörténete. Budapest, 1960. 589. R.: 388.; Murányi Kovács Endre: Rippl-Rónai József centenáris kiállítása. Népszabadság, 1961. május 21. 7.; július 2. R.; -mes: Rippl-Rónai József centenáris kiállítása. Nők Lapja, 1961. július 15. R.: 5.; Pati Ferenc: Rippl-Rónai és a kaposváriak. Somogyi írás, 1961. 2. sz. június 44-45.; Somogyi Néplap, 1961. 303. sz. R.: 10.; Németh 1968. 37., 167.; Bodnár Éva: Rippl-Rónai Tihanyban. Múzeumi Magazin, 1968. 2. sz. R.: 34.; Aknai 1971. 23. R.: 32.; Somogyi Néplap, 1973. január 21. R.: 7.; Bernáth 1976. 204. R.: 204.; Szabadi 1978. R.: 48.; Keserű 1982. R.: 28.; Szabadi 1990. 147., R.: 147.; Horváth 1995. R.: 112.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/1944-1, 1945 Rippl-Rónai Oroszországból hazatérve, túl a Merkurpalotabeli kiállításon, 1902-ben újra letelepszik Kaposváron, ahol a Fő utcán házat vesz. Itt készült intérieurképeivel nagyjából egyidős az utcakövező munkásokat ábrázoló műve, mely a kisvárosi külvilág életének egy fontos mozzanatát örökíti meg. „Idehaza az intim élet adta meg az inspirációkat. A család, rokonság, ismerősök szokásait, életét figyeltem meg. Kisvárosi alakok, típusok érdekeltek. Ezeket festettem a társadalom minden rétegéből" - írja Emlékezéseiben,

1 valamint az 191 l-es művészházbeli kiállítás katalógusának bevezető