Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa

1902-ben a Merkúr-palotában rendezett kiállításon már szerepelt Az öreg őr és a kakas címen, tehát a készülés ideje 1898 és 1902 közé esik, jóllehet az 1900-as nagy Royal-beli kiállításon ezt a paszteüképet nem állították ki. Rippl-Rónai életművében nagyon kevés ilyen nagy méretű, vászonra készült pasztellt ismerünk. F. E. 1 Pandúr József: Rónai Ödön, adalékok Rippl-Rónai József munkásságához. (Bölcsészdoktori disszertáció, 1984), MMG Adattár, ltsz.: 22403/1985. 47-49. 59. Vasúti raktárak Somodor-Aszalón, 1898 (Somodoraszalói raktárak) Railway storehouses at Somodor-Aszaló, 1898 Olaj, karton; 35x43,5 cm J. b. 1.: Rónai. Hátoldalán Rippl-Rónai Ödön írásával: Rippl-Rónai József műve. Vicinális S.aszaló vasútállomás 500 kor. Külön hátlapon a művész írásával: Somodor Aszaló állomás 1898. Festette Rippl-Rónai. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.20 Proveniencia: Rippl-Rónai Ödön hagyatékából. Kiállítva: 1957 Rippl 4.; 1978 Rippl 17. Irodalom: Genthon 1958. 22. R.: 13.; Aknai 1971. R.: 18.; Genthon MTAMKCS-C-1-36/1733 A kép Somodor-Aszalón (mai neve: Somogyaszaló) készült, ahol Rippl-Rónai Ödön állomásfőnök volt, és a Franciaországból hazalátogató bátyjának minden alkalommal otthont biztosított. A kép magaslatról belátható sík tájat ábrázol szétszórtan elhelyezkedő, párhuzamosan, velünk szembenálló homlokzatú épületekkel. A télvégi, bágyadt sugarú nap által megvilágított okkerszínű házfalak, valamint a tetőkön és a szintén okkersárga talajon világító szürkéslila hófoltok hideg-meleg kontrasztot alkotnak. Egy lazúrosán festett, ám határozott trapéz alakú tetősík tereli a figyelmet a főmotívumként elhelyezett magasrámpás, négyablakos raktár felé. Különleges érték a kép konstruktív megoldása, Rippl-Rónai kiváló képszerkesztési metódusa. Az előtér tetőrészleteinek átlós perspektíváját ritmikusan ismétlődő, párhuzamos állású tetőháromszögek tagolják. A középtérben álló, egészben ábrázolt épület az átlós futamokat - mint a jobb oldali tetőélekkel együtthaladó sínek vonalait is - a középtengellyel szimmetrikus csúcsban zárja össze. A háttérben előbukkanó épület folytonosságot tart az előtéri tetőzettel, továbbá ismétli a középtéri raktárház homlokzatát. A sötétbarna árnyékfoltok, a párhuzamos sávok, a rámpánál álló vasúti szerelvény négyszöge igazodik vagy a homloksíkhoz, vagy a perspektívához, vagy a csúcsokhoz. H. J. 60. Anyám a konyhában, 1900 körül (Anyánk főz; Főz a mama; Nő a konyhában) My mother in the kitchen, around 1900 Pasztell, karton; 41,5x32,5 cm J. j. I.: Rónai A vászon hátoldalán ceruzával „Ligeti Stefánia u. 20." felirat MMG ltsz.: 7343 Proveniencia: a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete örök letétje. Kiállítva: 1900 Rippl 37. {Anyánk főz); 1902 Rippl 19. (A mi konyhánk); 1905 Rippl 120. {Főz a mama); 1906 Rippl 93. {Mama a konyhában); 1937 Rippl 70.; 1966 Párizs 232.; 1966 Szépművészeti Múzeum, Magyar művészet kiállítása Párizsban 189. Irodalom: Héjjas János: A Szépművészeti Múzeum két új képe. Magyar Művészet, 1938. 9. sz. 280-281. R.: 280.; Országos Szépművészeti Múzeum Évkönyve 1937-39. Budapest, 1940. 274. R.: XLII. tábla 73.; Pewny 1940. 123.; Oroszlán Zoltán: A Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete 15 esztendeje. Szépművészet, 1943. 10. sz. 192.; Genthon MTA MKCS-C-1-36/1465 A Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete a képet 1938-ban örök letétként adta át a Szépművészeti Múzeumnak. Héjjas János szerint „szellemben és stílusban Rippl-Rónai utolsó korszakához kapcsolódik" - mivel pasztell. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy az e század első éveiben készült pasztellekhez tárgyában is jobban kapcsolható. Héjjas cikkével ellentétben nem Rónai Jánosnét, hanem a művész nagyon szeretett és sokszor megörökített édesanyját ábrázolja. Az 1903-04-