Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa
re datálható Karácsony című festményen, a bal oldalon álló szekreter tetején a kis pasztell pontosan felismerhető. (Kat. sz.: 69.) Rippl-Rónai és Ligeti Miklós ez idő tájt már személyesen is ismerhették egymást, talán még Párizsból. A szobrász 1900-ban meg is mintázza művésztársát. A kicsit szecessziós, kicsit rodines, fény-árnyék játékokkal változatosan modellált képmás hűségesen tolmácsolja Rippl-Rónai arcvonásait. 1 Ligeti, úgy látszik, nemcsak a kitűnő modellt méltányolta, hanem észrevette a művész festői erényeit is. Egy 1901. január 2-án kelt levélben 2 Rippl ezt írja öccsének, Ödönnek a Royal-szállóbeli kiállításról: „(...) igen szép és nagy közönség volt nálam együtt. Csudákat míveltem hidd el! László Fülöp is vett képet, Ligeti szobrász, Gömöry Oszkár, Arányi képviselő, Zichy Jenő, Jászai Mari, Michnowszky stb." Mivel pedig ennek a kis képnek a hátoldalán szerepel Ligeti neve és címe (Stefánia u. 20.), a levél minden bizonnyal ennek a munkának a megvásárlásáról szól. Genthon ugyan azt írja, hogy Ligeti 1906-ban vette meg a képet, 3 ez azonban vélhetően téves, Ligeti neve a Könyves Kálmán Szalon eladási jegyzékében nem szerepel, és nem merül fel más művel kapcsolatban sem. A kisméretű, intim hangulatú pasztell „ellesett pillanat" a konyhában tevékenykedő idősebb asszonyról de nem a cselekvés mozzanatai, hanem a színek sajátos együttese fogja meg a művészt. A háttal ábrázolt alak blúzának élénk világoskékje - a szoknya és a faliszekrény fekete foltjait ellensúlyozva - szinte kiragyog a képből. A tárgyak és az alak különös átlóban helyezkednek el a kép jobb oldalán, kissé kibillentve azt az egyensúlyból. Az egyszerű, mindennapi jelenetet Rippl többször is feldolgozta. Ismeretes további pasztell változata (egykor talán Kernstok Károly tulajdonában), ahol az intérieur gazdagabban motivált, jobban kidolgozott. 4 Olaj változata 1911-ben Nemes Marcell gyűjteményében volt. 5 Egy kétfigurás, kisebb méretű pasztellt budapesti magántulajdonból ismerünk. 6 A „konyha-téma" egyébként nem itthoni eredetű. 1899. szeptember 10-én Banyuls-sur-Mer-ből írja Ödönnek: „(...) rendkívül tipikus szín itt a sárga szín (...) A konyhák különösen nagyon sárgák vörös téglákkal. Egyet már föstöttem - úgy gondolnám, hogy nagyon el van lesve a karaktere - szeretem, hogy csináltam" 7 . Végül idesorolható A szakácsné gyereke mindig bőg című kép is, mely „hangulatos" címe ellenére konyhabelsőt ábrázol tűzhellyel, lábasokkal - és persze a bölcsővel. 8 Sz. G. 1 MNG ltsz.: 56.426-N (FK2173). 2 MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/9/a. 3 Genthon MTA MKCS-C-I-36/1465. 4 Petrovics [1942] R.: 85. 5 1911 Rippl V. terem 34. 6 Genthon MTA MKCS-C-I-36/2279, MNG Nyilvántartás, ltsz.: 6023/1987. 7 MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/7/g. A Sárga konyha az 1902-es, Merkur-palotabeli kiállításon a pyrennéei képek között, a 174. sz. alatt szerepelt. 8 Genthon MTA MKCS-C-l-36/3310 1. Rippl-Rónai József: Konyhában. Lappang / In the kitchen. Whereabouts unknown