Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Az útkeresés évei
Lányka labdaütővel, 1886 (Kékruhás lány tenniszütővel; Kékruhás lány; Egy fiatal lány képmása) Little girl with a racket, 1886 Pasztell, vászon; 169x65 cm J. b. I.: Rippl 886 Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.547 Proueniencia: egykor a Somssich család tulajdonában Mikén, majd a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának tulajdona, 1955től jelenlegi helyén. Kiállítva: 1952 Rippl 22. (Egy fiatal lány képmása, 1880) R.: 1. (Kékruhás lány képaláírással); 1957 Rippl 86.; 1978 Rippl 2. Irodalom: Genthon 1958. 6.; Aknai 1971. 6.; Kovács 1973. 319-320.; Bernáth 1976. 32.; Bernáth 1981. 383.; Bernáth 1989. 204.; Horváth 1995. 139.; Genthon MTA MKCS-C-1-36/1193 Rippl korai, még a Munkácsynál töltött éveket megelőző korszakának legjelentősebb alkotása. A kép Somssich Adolf gróf birtokán készült 1886 nyarán, s a gróf leányát, Somssich Esztert (1876-1951) ábrázolja. Rippl ezt a nagyméretű pasztellt még azon év őszén beküldte a Műcsarnok kiállítására, ahol végül nem mutatták be, tehát nyilvánvalóan kizsűrizték. 1 A drapériával bevont posztamens, mely akár a háttér pálmáihoz tartozó váza is lehet, tipikus fotómütermi kellék. Erre támaszkodik a kislány ütőt tartó kezének könyökével, s ennek folytán mozdulatából hiányzik a lendület. Ez a természetellenesen merev beállítás a berendezési tárgyakkal együtt arra vall, hogy a festmény előképe egy fénykép lehetett. A kislány kezében tartott ütő, mint a lába előtt heverő tollaslabdákból kiderül, nem teniszütő, mint sokan gondolták, hanem tollasütő. A tollaslabda játéka a 17. században terjedt el Franciaországban, s az ehhez kapcsolódó legkorábbi ábrázolás Chardin Lány labdaütővel című képe a firenzei (Jffizi képtárban. A játékot az 1870es évektől elevenítették fel újra Angliában, s szabályzatát is itt állították össze 1895-ben. Magyarországon az 1930-as évektől alakultak az első tollaslabda egyesületek, az első hazai bajnokságot pedig csupán 1940-ben rendezték. A hazai kultúrtörténet első, s nemzetközi viszonylatban is korai tollaslabda-ábrázolásának örvendhetünk tehát Rippl-Rónai képében. Kérdés csupán az, hogy a tollaslabda és tollasütő divatos fotóműtermi kellék volt-e, vagy Somssich Eszter valódi sporteszköze; s ha ez utóbbi, akkor vajon a tízéves grófkisasszony valóban itthon gyakorolta-e - Magyarországon egyik elsőként - ezt a sportot, vagy pedig külföldön, ahol esetleg épp a pasztell előképéül szolgáló fényképfelvétel is készülhetett? B. G. 1 Az OMKT iratanyagában az alábbi cédula olvasható a képpel kapcsolatban: „Kaposvár 1886. okt. (érk. okt. 7.) Rippl Józsi. Az őszi tárlatra Somssich Eszter grófkisasszony életnagyságú pasztellképét és 2-3 ideálfőt kívánna beküldeni." Lásd: Bernáth Mária: Rippl-Rónai József kapcsolata az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal. In: Somogyi Múzeumok Közleményei. VIII Kaposvár, 1987. 156.
