Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az útkeresés évei

2. Női fej, 1886 (Fiatal hölgy képmása) Female head, 1886 Pasztell, papír; 59x50 cm J. j. L: Rippl Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 80.4.1 Proueniencia: özv. Strauber Lajosné tulajdonában, majd a BÁV 53. aukcióján, 1980 decemberében megvásárolta a kaposvári múzeum. Kiállítva: BÁV 53. aukció, 1980. december, 226. Irodalom: Genthon MTA MKCS-C-1-36/1 194 A kis kép Genthon szerint egykor 86-os évszámmal is jelezve volt. Mára az évszám nem olvasható, de technika és stílus tekintetében a hozzá legközelebb álló 1886os Lányka labdaütőuel is ezt a datálást támasztja alá. ugyanez a modell szinte ugyanebben a jobbra néző mellkép-kompozícióban jelenik meg egy 1887-es rézkarcon is, amelyet Rippl a vidéki tűzkárosultak javára kiadott Segítség című albumba készített.

1 A rézkarc előképéül minden bizonnyal ez a pasztell szolgálhatott. Összevetve a két, nagyjából egy év különbséggel készült művet, már jól lemérhető az a szakmai fejlődés, amit Rippl 1887-től kezdődően Munkácsy mellett elért. B. G. ' Segítség. Eperjes. Nagykároly, Torockó tüzkárosultjainak fölsegítésére. Budapest, 1887. Rippl rajza a 24. oldalon: Női fej. J. j. I.: „Rippl 87 Paris [sic!]". Ezt az albumot Rippl-Rónai egy másik grafikával is illusztrálta, ami A Reggel címmel, Munkácsy szignójával jelent meg. Lásd: Pewny 1940. 12. Pontaveni korcsma, 1889 (Bretagnei kép; Vészhír a szomszédból; A hír; A pontaveni korcsmában; Korcsmajelenet; Bretagnei ivóban), Inn at Pont-Aven, 1889 Olaj, vászon; 107,7 x 148 cm J. b. 1.: Rippl-Rónai 1889 Pontaven MNG ltsz.: 7193 Proueniencia: 1918-ban még Schüler Gusztáv, 1937-ben már Káldy Jenő Magyar Királyi Kormányfőtanácsos tulajdona, aki 1938-ban a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta.

1 Kiállítva: 1917-18 Nemzeti Szalon 135.; 1920 Rippl 91. {Vészhír a szomszédból); 1937 Rippl 166. {A pontaueni korcsmában); 1947 Rippl 1. {Korcsmajelenet) (minden bizonnyal ez ugyanaz a kép); 1965 Nyírbátor (kat. n.); 1976 Rippl (kat. n.)

; 1994 Miskolc 41. R. Irodalom: Lázár 1923. 8.; Pewny 1940. 14-16. R.; Petrovics [1942] XI.; Rippl-Rónai 1957. 147.; Genthon 1958. 8.; Aknai 1971. 8-9.; Bernáth 1976. 37-38. R.: 38.; Bernáth 1981. 383.; Bernáth 1989. 203-204.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/1208 Rippl rövid pont-aveni tartózkodását hajlamosak voltunk - tévesen, s erre Bernáth Mária nagyon világosan mutatott rá

2 - a gauguini modernizmus irányába való elmozdulásként értékelni. Ennek egyik forrása Rippl Lázár Bélához írott 1907-es levele, melyben úgy emlékezik vissza Pont-Avenre, hogy „itt a levegőben volt valami gauguines"

3

. A másik forrás Ady Endre 1907-es párizsi Salon kritikája, melyben az akkor még általa személyesen nem ismert festőről így ír: „Mi is hallottuk azt, hogy a fiatal Rippl-Rónai Normandiában együtt kóborolt és festett Gauguinnel, akinek akkor még francia megértője nem volt."

4 Petrovics Elek is Munkácsy modorából való kimozdulásként értékeli Rippl bretagne-i útját,

5 Genthon pedig egyenesen Munkácsy elől titkolt utazásról beszél.

6 Ezen út során egyébként tudomásunk szerint mindössze három festmény készült: a címe alapján nagyon is Munkácsy divatos zsánerképeit idéző A kis durcás - Bretagne-i életkép című, mindmáig lappangó kép, egy Bretagne-t nő című kép,

7 s a jelen festmény. E képen Petrovics Elek Lucien Simon (1861-1945) hatását is felfedezni véli,

8 pedig Simon csak 1890-től dolgozott Bretagne-ban. 1889ben Simon hatásáról nem lehetett szó. Petrovics Charles Cottet (1863-1925) nevét is említi. O már 1885-től rendszeresen lejárt Camaret és Ouessant bretagne-i falvakba festeni, de drámai hangulatú, tömör kompozíciói inkább mesterének, Puvis de Chavannes-nak a stílusára emlékeztetnek. A Rippl képének stílusát meghatározó németes zsáner Cottet életművében nincs jelen, ügy tűnik, s ez a festményen is látszik, hogy Rippl bretagne-i kirándulása mögött Munkácsy keresendő. Pont-Avenbe az 1860-as évektől jártak festők, köztük sok amerikai is. 1880-ban az angol Henry Blackburn érdekes útleírást publikál Breton nép: Művészi utazás Bretagne-ban címmel, s ebben azt írja, hogy „Pont Aven az egyetlen hely Európában, ahol az amerikaiak egész éven át jól élhetnek"

9

. A szintén angol Dorothy Menpes 1905-ös visszaemlékezésében pedig négy festészeti