Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - PLESZNIVY Edit: Örömök és szenvedések földjén. Rippl-Rónai József franciaországi helyszíneinek és képi motívumainak nyomában

„1892. március havában már első kollektív kiállításomat rendeztem a párizsi Rue Babylonban (...) Szép, napos délutánra esett a megnyitás. Elegáns asszonyok jöttek és művészek, írók. Magánfogatok hosszú sora állt az utcán a »parizsi gróf« egykori lakása (Palais Galliera), a magyar-osztrák nagykövetségi palota gyönyörű parkjának bejárata előtt. A szép fasoron kívül szép szobrok is voltak a kertben, igen szép képet vetítve a pavilonnak a kiállítás helyiségének - tükrös nagy ajtajára. A pavilon maga is a legszebb, legkokettebb épület a maga nemében: alakja, szituációja bájos, belső megoldása - kandallókkal, tükrökkel, a delikát zöld és fehér falburkolat színeiből kiinduló harmóniájával - ízléses. Kis Trianonnak neveztük el mi művészek."

8 A kiállítást a francia sajtó elismeréssel fogadta és a hazai művészeti írók közül is néhányan lelkesen kommentálták.

9 A Palais Galliera-beli tárlatot követően Rippl 1893-ban és 1894-ben is kiállított Párizsban, de csak néhány művével szerepelt és egy-egy csoportos bemutatóhoz kapcsolódott.

10 1897-ben azonban lehetőséget kapott Siegfried Bing francia műkereskedőtől arra, hogy a Rue de Provence 22-ben lévő palotájában, az Art Nouveau-ban megrendezze önálló tárlatát.

11 Rippl kapcsolata Binggel nem volt előzmény nélküli, ugyanis az ő megbízására készítette el 1895-ben Les Vierges címen litográfia-sorozatát, melyhez Georges Rodenbach belga költő írt szöveget. A modern iparművészet fellegvárában, Bing szecessziós palotájában minden helyiséget más és más művész, elsősorban a Nabis művészcsoport tagja tervezett. Ebben a miliőben Rippl 130 festményét és néhány hímzését vonultatta fel. „Rónai az idén igazán megfelelő keretet talált a művei számára: Bing-nek, ennek az ultramodernért rajongó milliomosnak palotája, mintha 2. Banyuls-sur-Mer (archíu fotó / archiue photo) csak ő neki épült volna! Minden oly szokatlan, oly meglepő és váratlan ezen a Rue de Provence-i művésztelepen (...) A szobák csupa beteg színű és túlvilági rajzú virágos kárpitokkal vannak bevonva, ilyenek a bútorok is, melyek sokféle változatban minden rend nélkül foglalják el a szobákat. Egy-egy szekrény tetején, vagy egy fau3. Rippl-Rónai József: Szőlőművelő, 1899. Magántulajdon I Vinegrower, 1899. Private collection teuil párnáin, sőt a padlón is most: Rónai képek láthatók!"

12 Az Art Nouveau palotája sajnos elpusztult, csodálatos építészeti kialakításait, belső berendezését csak archív felvételek őrzik.

13 A tárlat sajtóvisszhangja már nem volt olyan egyértelműen dicsérő, mint a korábbi, 1892-es kiállítását követően, vagy mint a párizsi Mars Mezei Szalonban bemutatott Oreganyám című képét fogadó, 1894-es túláradó lelkesedés. A szakma korábbi kitüntető figyelme többé már nem tér vissza. A Rippl lelkében mindig is munkálkodó honvágy és hazai elismertetési igény mellett talán ez is egyik oka lehetett annak, hogy ebben az időszakban, az 1890-es évek végén már egyre inkább foglalkozott a hazatelepülés gondolatával. MAILLOL „HAZÁJA": BANYCJLS-SÜR-MER Franciaországi éveinek záróakkordjaként 1899-ben néhány hónapot Banyuls-sur-Merben töltött szobrász barátja, Aristide Maillol szülővárosában. Maillolt 1890-ben 3/a. Banyulsi táj szőlődombokkal / Landscape with vineyards around Banyuls