Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

majd a 20-as, 30-as években több ízben is járt Nagybányán. 90 Hevesy Iván A posztimpresszionizmus művészete (Gyoma, 1922) című könyvében az Átmenet a kubizmusba című fejezetet illusztráló három magyar művész rajza közül a két aktos Tihanyitól (Kompozíció, 27. old.) és Perlrott-tól származik (Akt, 31. old.). Hevesy a „kimondott kubisták fellépéséig" a „kubizmus felé fejlődés" legfontosabb jellemzőinek a következőket tartja: „eltávolodás az impresszionisztikus, illuzionisztikus képformától a kompozíciókeresés, a színhatásoktól a formahatások felé" (34-36. old.). Ezekbe a tágan értelmezhető kategóriákba a Nyolcak mellett Hevesy többek között Iványit és Boromiszát is besorolja, a „színességét a szerkezetiséggel jól egyesítő" Perlrottot pedig a „kubisztikus realisták" közé sorolja, akik a „kubizmus eredményeit igyekeznek klasszicizálni" (36. old.). Galimberti Sándor és Dénes Valéria mellett Farkas István és Réth Alfréd is a század első évtizedének közepétől tanult a művésztelepen, kubista képeik a tízes években készültek. 91 A Boromisza Tibor kiállításáról szóló kritikát idézi Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Budapest é.n. [1983], 97. (Vernissage. In: Nagybánya 1913. december 4.); Galimberti-kiállítás kritikáját idézi Mezei: i. m. 72. Boromisza említett képe az 1914-es Könyves Kálmán Társulat Szalonjában rendezett kiállításának katalógusában a következőképpen szerepel: 19. Megzavart fürdőzök. Groteszk mozgás reggeli napfény beszűrődésénél (1913). Repr.: Hevesy Iván: Boromisza Tibor, 1922. (A festmény egyébként - a Krisztus születése-triptichonhoz hasonlóan - régi ikonográfiái mintához kapcsolódik: a motívum a Zsuzsanna és a vének típusára megy vissza.) 92 Molnár Zsuzsa: Nemes Lampérth József. Budapest 1967, 6. Nemes Lampérth József: Fekvő akt, 1911 (p. cer., 202 x 382 mm, j.j.l.: Lampérth József NBánya 1911. MNG ltsz. 1912-25). 93 Nemes Lampérth József: Szemben álló női akt, 1916 (o.v., 30 x 79 cm, j.j.l.: Nemes Lampérth J. 1916. MNG ltsz. 59.147 T); Női akt, 1916 (o.v., 128 x 77 cm, j.b.l.: Nemes Lampérth József 1916. MNG ltsz. 5509). Érdemes visszautalni arra, hogy Nemes Lampérth mesterének, Ferenczynek utolsó jelentős műve, a Cigánylány ugyancsak 1916-ban készült. Ennek reprodukciója megjelent a Művészet 1916-os évfolyamában is, az ebben az évben itt reprodukált aktok - egy kivétellel csupa nagybányai indulású mester munkái -, Dobrovics Péter tájhátteres Vénusza mellett Ferenczy, Iványi, Perlrott és Hatvány enteriőrbe helyezett női aktjai, képet adnak a kortárs aktfestészet legjelentősebb képviselőiről. 94 Érdekes megjegyzéssel kommentálta Ferenczy a Vörös hátteres női akt sikerét: „legtöbb emberem ideálja; nekem nem elég neó". A kép létrejöttének körülményeiről egyébként kiderül, hogy Ferenczy egy „műbaráttól" tájképre kapott megbízást, ő azonban aktot festett neki. (Ferenczy Valér: i. m. 132-133.) A kései aktképek készüléséről, Ferenczy egyre inkább az „összhatásra" koncentráló, leegyszerűsítő festésmódjáról szintén Valér tájékoztat. Uo. 144. 95 A grafika előtérbe kerüléséről: Nagybánya 1912, 47; Bajkay 1994: i. m. 96 A Jándinál két évvel idősebb Nemes Lampérth több aktja is megjelent a MA-ban (1916. L/2: címlapon illetve a 24. oldalon; 1919. IV/2 címlapon), az 1889-es születésű Erős Andornak pedig A Tettben jelentek meg aktrajzai (A Tett 1916. [II./13] 212.). A Jándinál két évvel fiatalabb Pászk Jenőtől 1915-ben mindössze 20 éves korában (L/1, 7), majd 1916-ban (II./14, 229) közöl egy-egy expresszív megformálású aktot A Tett, a MA II./3 száma pedig a 41. oldalon egy ülő férfiaktját reprodukálta. 97 Krón Jenő 1911-től 13-ig illetve 1918-ban járt Nagybányán. 1911-es litográfiája (Ülőakt, 1911, litográfia, 443 x 310 mm, j.j.l.: Kron 911. MNG ltsz. G 11 .Gl) puha tónusaival még teljesen a Kiss József-illusztrációk vagy a Művészet korai reprodukcióinak hangulatát idézi, a húszas években készült lapok viszont már természeti vagy fantasztikus építészeti környezetben megjelenő heroikus aktokat ábrázolnak, a klasszicizáló előadásmód szimbolikus címadással párosul (pl. Az alkotó szellem, 1924, szén, p., 515 x 390 mm, j.b.l.: KRON Jenő 1924. MNG ltsz. F.81.80). Simon György János 1913-14-ben járt Nagybányán, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Alló női aktja (grafit, p., 252 x 168 mm, j.j.l.: G.Simon. MNG ltsz. F.92.11) a Nyolcak erős plaszticitású, de stilizált alakjait idézi, 1916-os Női akt\a a kubizmus széttördelt formáit mutatja (cer., p., 237 x 314 mm, j.j.l.: G. Simon 916. Mgt. Repr.: Simon György János emlékkiállítás. Országos Széchényi Könyvtár 1991, 2.), 1921-es Ülő női aktja tájban (tus p., 340 x 230 mm, j.b.l.: G.Simon Genève 921. Mgt.) viszont már a neoklasszicizmus letisztult stílusát képviseli. 98 Szó'nyi István: Akt kertben, 1914 (o. v., 100 x 80 cm, j.j.l.: Szó'nyi I. N.bánya 914. MNG ltsz. 58.53 T). Ugyanebből az évből egy hasonló hangvételű, kivágása miatt inkább portréjellegű vállképet ismerünk Szőnyitől (Fiatal nő arcképe, 1914, o.v., farostlemezen, 39 x 43 cm, j.j.l.: Szó'nyi I. 914. Mgt. Repr.: Új Művészet 1994. /2./ 38.) Nagybányán még ekkor is a régi feltételek mellett folyt az oktatás: „Akt model naponta reggel 7-12-ig, délután 2-5-ig." Vö.: Heti krónika. A nagybányaifestőiskola. In: Nagybánya és Vidéke 1914. május 10., 3. 99 Szó'nyi István: Család, 1911 (lav. tus p., 275 x 225 mm, j.j.l.: Szó'nyi 917. JPM ltsz. 19.36); Álló női aktok, 1918 (tus p., 225 x 125 mm, j.b.l.: Szó'nyi 1918. JPM ltsz. 81.6), ebből az évből egy másokra is jellemző, női félaktról készült tanulmányt (Fiatal lány tanulmány, 1917. kréta, p., 41 x 27 cm, j.j.l.: Szó'nyi 1917. Mgt. Fotó az MNG Nyilvántartási Osztályán) is ismerünk. 200 Zwickl András: Neoklasszicizmus a 20-as évek magyar festészetében. In: Ars Hungarica 1993. (2.), 203-211. 202 Szűcs György-Zwickl András: Jándi Dávid. Miskolc 1994. (Nagybánya könyvek, 4.) 202 Czigány Dezső: Akt (Repr.: A Ház 1909, 69); Dobrovics Péter: Pihenő Vénusz (Repr.: Művészet, 1915, 443), Vénusz (Repr.: Művészet 1916, 79), Fekvő női akt tanulmány (Odaliszk), 1916 (tus p., 267 x 423 mm, j.j.f.: P. dobrovid JAZU, Zágráb. Repr.: Petar Dobrovid [1890-1990] Retrospektivna izlozba. Kiállítási katalógus. Muzejski prostor. Zágráb 1990, 97). 203 Jándi Dávid: Akt asztaltársasággal, 1929 (o.v., 80 x 101 cm, j.j.l.: Jándi, a hátoldalon: Jándi 929. Mgt.); Női akt, 1934 (o.v., lemezpapírra kasírozva 68 x 99 cm, j.b.l.: Jándi D. MNG ltsz. 87.20 T). 204 Az 1994-es emlékkiállítás illetve a monográfia megjelenése óta bukkant fel Jándi egyik nagyméretű mitologikus kompozíciója: Laokoón, 1925 (o.v., 100 x 120 cm J.b.l.: Jándi 925. Mgt.). 205 Korda Vince: Két akt, 1923 (o.v., 88 x 113 cm, j.j.l.: Korda Vince 1923 Nbánya. Mgt.); Fürdőző fiúk, 1924 (o.v., 114 x 91 cm, j.j.l.: Korda Vince 1924. Mgt.). 206 Korda Magyar Nemzeti Galériában őrzött aktrajzai rendkívül változatos képet mutatnak. A rajzok stílusa különböző, az egy-