Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

alakos műtermi stúdiumok közt eló'fordulnak sűrű vonalhálóval árnyékolt aktok {Női akt tanulmány, diópác, p., 303 x 228 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.292; Férfi akt-tanulmány, toll, tus, szén, p., 242 x 242 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.259), de puha modellálású szénrajzok is (Női akt korsóval, szén, cer. szürke papír, 443 x 293 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.252), a szabadba helyezett kompozíciók között pedig a lendületesen expresszív tusrajzok mellett (Ádám és Eva, lav. tus, ecsetnyél, p., 280 x 219 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.228) Jándira emlékeztető foltkitöltésű kontúrrajzok (Fürdőzők, kréta, p., 164 x 248 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.285) is előfordulnak. A témaválasztásában ugyancsak Jándit idéző Irgalmas szamaritánus történetét ábrázoló két lap stilárisan szintén jelentős mértékben eltér egymástól (Kompozíció, lav. tus, p., 318 x 462 mm, j.n. MNG ltsz. F.61.223 és Kompozíció, szén, p., 464 x 293 cm, j.n. MNG ltsz. F.61.237). 107 Kállai Ernő: Új Magyar Piktúra. Budapest 1925, 74. 108 Uo. 147, 75. 109 Jándira Michelangelo mellett hatással volt El Greco festészete is, a húszas évek többi „neoklasszicistájától" mindenekelőtt kompozícióinak túlfűtött dinamizmusában és izzó koloritjában különbözik. Valószínűleg ez utóbbinak köszönhető, hogy neve Réti István „Neók és félneók" kéziratos céduláján (MNG Adattár ltsz. Réti István 20162/79/15/12.) többek között Boromiszáé, Galimbertié és Zifferé között szerepel. A húszas évek végétől jelentkező kubista hatásokkal (lásd 103. jegyzet) kapcsolatban azonban Jándi azt hangsúlyozza, hogy közelebb áll a természethez, mint a kubizmushoz (Szücs-Zwickl: i. m. 1994, 57.) 110 Jurecskó László: Magyarországi művészek a két világháború között Nagybányán és Felsőbányán. In: Kárpát-medencei magyar paletta, Szöllősy Tibor összeállításában. Ungvár-Budapest, 1993 100-115. (Kárpátaljai Magyar Könyvek 32.) 111 A felsőbányai művésztelepről és Patkóék látogatásáról: Murádin Jenő: Felsőbányai nyarak I. In: Művészet 1972. (6.) 20-23; Kishonthy Zsolt-Murádin Jenő: Nagy Oszkár. Miskolc 1993, 18, 24. Az előbbi tanulmány Fonó (Fleischer) Lajost Fleischer Miklósként említi. 112 Patkó aktos művei a reneszánsz mintáktól kezdve, a műtermi alaktanulmányokon át a tájba helyezett idilli kompozíciókig terjed. A grafikai lapokkal párhuzamosan festészetében is hasonló, sőt nemegyszer ugyanazokat a jeleneteket örökítette meg. Patkó egyébként már 1914-ben is járt Nagybányán, tíz év múlva, 1924-ben dolgozott újra a művésztelepen. A Ferenczy Valér által elindított sokszorosító grafikai tevékenységről: Murádin Jenő: Ferenczy Valér és az erdélyi rézkaremtívészet. In: Művészettörténeti Értesítő 1979. (l.sz.) 31-40. 113 Ülő férfi, 1925 (tus, toll, p., 318 x 250 mm, j.j.l.: Patkó 1925. MNG ltsz. 60.18); Niobidák, 1924 (rk., 300 x 380 mm, aláírva b.L: Niobe, j.L: Patkó Károly 1924.V.29. b.l.: Niobe. MNG ltsz. 1955—4294). A keresztrefeszítés jelenetét egyedi és sokszorosított grafikában is elkészítette (Golgota, 1924, lavírozott tus, 240 x 243 mm, j.j.l.: Patkó Károly 1924. MNG ltsz. 6094; Krisztus a kereszten, rk., 155 x 143 mm, aláírva j.L: Patkó K. MNG ltsz. 1955-4290). 114 Patkó Károly: Fürdés után, 1925 (o.v., 59,5 x 49,5 cm, j.b.l.: Patkó 25. Mgt.). Patkó a kép teljesen azonos kompozíciójú grafikai változatát is elkészítette (Fürdés után, 1925, rk., 120 x 100 mm, aláírva b.L: Patkó Károly V.31-1925. j.b.l.: Fürdés után. MNG ltsz. 1926-1728). A Fürdőzők, 1926 (o.v., 114 x 114 cm, j.j.l.: Patkó 1926. BTM Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár ltsz. 76.51) két „rétegét" Patkó külön-külön is megörökítette, a „hátteret", Felsőbánya látképét Patkó egy évvel korábban önálló motívumként festette meg: Nagybánya [sic!], 1925 (o.v., 79,5 x 89,5 cm, j.j.l.: Patkó 925. Mgt. Repr.: Patkó Károly kiállítás. MNG. Budapest 1971.), a két nőalakot pedig - minden bizonnyal a festményhez készült vázlat gyanánt - egy lavírozott tusrajzon rögzítette, a jelenet alatt az alakok testtartására vonatkozó javaslatok olvashatóak (Akt kompozíció, tus, toll, lavírozás, p. 270 x 259 mm, j.j.l.: Patkó Károly. MNG ltsz. 1954-4856). 115 Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos levele Petrovics Eleknek, 1925. július 1. Baia Sprie (Felsőbánya) (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára ltsz. MDK-C-I-17/2). A levélben megemlítik, hogy hat hete dolgoznak Felsőbányán, tehát május második felében érkezhettek ide. 116 Patkó Károly: Szüreti jelenet, 1925 (o.v., 120 x 100 cm, j.b.l.: Patkó. Repr. in: Tavaszi képaukció. Aukciós katalógus. Galerie Blitz, 1993. május 24. Budapest 1993, 15., 36.sz.). Kisméretű vázlatáról már augusztusban fényképet küldött egy Csánky Dénesnek írott levélben (Baia Sprie, 1925. augusztus 31.) amelyben Patkó megemlíti, hogy az őszt is Felsőbányán szeretné tölteni, a mellékelt fotó hátoldalán pedig a következő szöveg olvasható: „Szüretelők pihenője Il.ik vázlata, nagyság 56-68. Gottlieb Jenő aradi bőrkereskedő tulajdonában (MNG Adattár ltsz. Patkó Károly 3610/939.1-2.). A kép felsőbányai készülésére emlékezik Borghida Pál. (Murádin Jenő: Felsőbányai nyarak I. In: Művészet 1972. (6.) 23.) 117 Aba-Novák Vilmos az Aktalbum szerkesztőségének írt 1925. december 15-i leveléből kiderül: az Aktkiállításon bemutatott képét 1925 nyarán Felsőbányán festette (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattára ltsz. MD-C-I-17/1.). Ezúton is megköszönöm Zsákovics Ferencnek, hogy felhívta figyelmemet az 1925-ös Aktkiállításra vonatkozó dokumentumokra. 118 Csók képei többnyire régi festményeinek újrafestett változatai voltak (Thámár, Bűnbánó Magdolna). A magyar akt-kiállítás albumát reklámozó füzet címlapjára Csók Magdolnája került. 119 A magyar akt-kiállítás albuma. Összeállították: Lyka Károly, Majovszky Pál és Petrovics Elek. Budapest é.n. [1926]. 120 Mind a két képen közös vonás, hogy az álló aktok mesterkélt pózban, tánclépésszerűen keresztezett lábakkal állnak. V ö.: MA 1916 (IL, 5.) 71. illetve 73. old. Dömötör Gizella 1914-15 illetve 1927-30-ban járt Nagybányán, és nemcsak a húszas években folytatja ezt az árkádiai hangvételűvé valló stílust (Aktos kompozíció, akv. p., 35,3 x 31,5 cm, j.j.l.: M. Dömötör G. JPM ltsz. 73.141), de még 1930-as Argentínába történő kivándorlása után is. Műveinek címadása jól mutatja, hogy a biblikus-mitologikus témák (Léda és a hattyú, Salome) mellett a nagybányai festők hagyományosnak számító témáját, a cigányaktokat is megfestette (Cigányfiú-akt). Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc 1994, 23. 121 Mund Hugó 1913-18 illetve 1927-30 között tanult és dolgozott Nagybányán, és már a tízes évek második felében részt vett a Műcsarnok kiállításain munkáival, amelyek között akt is előfordult. Rajzain és litográfiáin (Ülő női akt, litográfia, 270 x 245 mm, j.b.l.: MH, a.j.L: Mund Hugó. MNG ltsz. 1927-1837; Három nőalak, litográfia, 265 x 255 mm, j.j.l.: MH. A.j.1.: Mund Hugó. MNG ltsz. 1927-1836) a tájba helyezett aktok ugyanazt a lekerekített körvonalakra, szoborszerűen modellált testekre épülő stílust képviselik. Akárcsak