Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán

17 A Mattis Teutschot említő nagybányai kiállítások kritikái a következők: Új erőforrása nyílt a nagybányai festőművészetnek. In: Szamos, 1928. augusztus 12. No. 182; A képkiállítás. In: Nagybánya és Vidéke, 1928. augusztus 19. No. 34; Krizsán P. Pál: Az idei nyár képkiállításáról. In: Nagybánya 1929. augusztus 18. 1; (Sp.): A képkiállításról. In: Nagybánya és Vidéke 1929. augusztus 18. 1-2.; A mai élet leromlik - A mai művészet halad. Perlrott Csaba, Mattis Teutsch és Kmetty János képkiállítása Nagybányán. In: Nagybánya 1931. aug. 16. 2.; Képtárlat a ref.iskolában. In: Nagybánya és Vidéke 1931. augusztus 16. 1.; Képkiállítások. In: Nagybánya és Vidéke 1931. augusztus 23. 1. 18 1929. augusztus 18. i. m. 19 1931. augusztus 16. és 23. i. m. 20 1931. augusztus 16. i. m. 21 A festmények adatait, elsősorban a román címeket és a leltári számokat csak néhány esetben adta meg a Nagybányai Múzeum, így ezeket az adatokat zárójelben közöljük. Bányász (Compozitie) 1928, o.v., 69 x 50 cm. J.j.l.: MT, inv.no.: 592; Két bányász, o.k., 78 x 35. J.b.l.: MT; Két bányász (Mineri), 48 x 35 cm. J.j.l.: MT, inv.no.: 632; Három bányász (Mineri), o.k., 48 x 34 cm. J.n., inv.no.: 593; Négy bányász, o.v.,, 72 x 51 cm. J.j.l.: MT, felirat hátul: 1929 Mattis Teutsch Compozitie. 22 Murádin Jenő: Klein József. Bukarest 1977, 5. 23 Murádin: i. m. 24. 24 Antal János: Kulturkrónika. In: Korunk, 1928. december 888-889. 25 Szemlér Ferenc: A sárkányok meghalnak. Bukarest 1967, 78. 26 Mattis Teutsch ezt kéri számon a művészektől, amint azt egyik megjegyzése tanúsítja a László Gyula által írott Medgyessy Ferew-tanulmány 12. oldalán. Kézirat, László Gyula tul. 27 Kunstideologie. Stabilität und Aktivität im Kunstwerk. Potsdam 1931. 28 Méliusz N. József: Látogatás Mattis Teutschnál. In: Temesvári Hírlap 1932. szeptember 21., 2. 29 Emlékezéseim II. 1983. december 18. Kézirat, mgt. A kézirat címei változnak, Mattis János hol az Emlékezéseim, hol pedig az Emlékezeteim címet használja. Az idézésnél a helyesírást korrigáltuk. 30 A megfogalmazás az Emlékezeteim I. második bekezdéséből való. 31 Önarckép, o. p., 50,5 x 40 cm. J.n. Mgt. 32 Önarckép, o. k., 67,5 x 55 cm. J.j.l.: Mattis. Mgt. 33 Mattis Teutsch János portréja, o. k., 46 x 40 cm, j.n. Mgt. 34 Táj. o.v., 70 x 50 cm. J.j.l.: MTW 30. Mgt. 35 Hagyatékában és más magángyűjteményekben több ilyen festmény és váza is fönnmaradt. A Hommage à Mattis Teutschképek közül említést érdemel az a Hétfaluban található 70 x 60 cm-es olaj, karton kép, amelyen a háttérben látható három Mattis Teutsch-festmény, kiegészítője az asztalon egy szobor és egy váza. J.j.l.: Mattis. Mgt. 36 Egy Mária gyermekével című festmény (46,5 x 34 cm, j.b.l.: MT), egy faszobor (25 cm, repr.: Mircea Deac: Mattis Teutsch. Cluj-Napoca 1985, 17. kép) került nagybányai magángyűjteményekbe, valamint Kádár Géza leányának, Kádár Katalinnak az emlékkönyvében olvasható Nagybányán Mattis Teutsch neve. A dátum: 1928. augusztus 26. János Mattis Teutsch und János Mattis in Nagybánya VALÉRIA MAJOROS Wie einem seiner Briefe zu entnehmen ist, dürfte János Mattis Teutsch (1884-1960), einer der bedeutendsten Repräsentanten der ungarischen Kunst des 20. Jahrhunderts, Nagybánya zuerst 1922 besucht haben. Im Jahr 1928 traf er zusammen mit seinem Sohn, János Mattis in der Sieberbürgischen Stadt ein, wohin er dann bis 1931 jeden Sommer zurückkehrte. Im Kreise der Maler von Nagybánya stand er in hohem Ansehen und wurde 1929 zu einem Stammitglied der Künstlerkolonie gewählt. Seine Werke wurden in mehreren Ausstellungen gezeigt und manche von ihnen gelangten in den Besitz des Museums von Nagybánya bzw. in örtliche Privatsammlungen. Die Verfasserin versucht in dieser Studie festzustellen, warum, wann und wie der Bildhauer und Maler sowie sein Sohn nach Nagybánya kamen. Sie versucht anhand zeitgenössischer Dokumente, Ausstellungskritiken und Rückerinnerungen die Ereignisse zu rekonstruieren. Indem sie nach den Spuren der in der Kunst von János Mattis Teutsch ab Mitte der zwanziger Jahre nachweisbaren Änderung sucht, versucht die Verfasserin aufgrund der Kunstphilosophie von János Mattis Teutsch und der Rückerinnerungen von János Mattis zu ermitteln, welche Rolle Nagybánya in der Entwicklung ihrer künstlerischen Laufbahn spielte und wie die Kunst der beiden durch die hier verbrachte Zeit beeinflußt wurde. János Mattis Teutsch trat in Nagybánya als Maler auf. Seine Malerlaufbahn begann um 1905 in Paris, wohin er nach Abschluß seiner Studien in Brassó, Budapest und München ging. Der angehende Bildhauer begann in Paris, durch die Kunst von Henri Matisse beeinflusst, zu zeichnen, und obwohl er in Budapest und auch in Brassó Skulpturen ausstellte, gab er die Bildhauerkunst Anfang der zehner Jahre auf und profilierte sich als Maler. Seine frühesten Aquarelle und Ölgemälde waren Landschaften und figurative Kompositionen. Mitte der zehner Jahre nahm die Kunst von János Mattis Teutsch, insbesondere nach dem Tod seiner Gattin, eine scharfe Wendung. Die Landschaftsmotive, und zwar besonders die Bäume erhielten auf seinen Gemälden einen symbolischen Inhalt, sie waren nicht mehr bloße Abdrücke des Gesehenen. Auf seinen zunehmend abstrahierenden Bildern kam das Gefühl der Einsamkeit, des Schmerzes, der Wehmut und der Verlassenheit zum Ausdruck. Manche Bilder bewältigen den Betrachter durch ihr wirbelhaftes Wirrwarr und andere durch ihre glühenden Farben bzw. die Kälte derselben. Auf manchen Bildern erscheinen auch menschliche Gestalten oder werden Geschehnisse erzählt.