Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Majoros Valéria: Mattis Teutsch János és Mattis János Nagybányán

»Vörös viz« negyedben. Egyszer hetenként találkoztunk, a többi időt mindenki a maga módján töltötte el" - írta fia a visszaemlékezésében.

29 „Mattis-Teutschnak ottani barátai főleg Ziffer, Jándi, Perlrott Csaba, Klein voltak, azért becsülte főleg Mikola Andrást (akivel Párizsban is volt), Thormát, Krizsánt, mondván mindenki amit csinál becsületesen csinálja, ha táj, ha csendélet, ha portré, de legyen művészi tartalma a munkának. Itt adatott, hogy velem ugyan azt a tájat 16-szor megfestette, mondva látod nem jobb ha magadtól jösz rá hogyan kell azt csinálni mintha én mondtam volna meg (sic!)" - folytatta Mattis János, az apa nyomdokaiba lépő fiú az előbbi sorokat. Nem volt könnyű dolga Mattis Jánosnak a „kemény de mély érzésű" művészapa árnyékában felnőni.

30 Fennmaradt korai festményei tanúsága szerint már Nagybányán megpróbált szembeszegülni vele. Miközben Mattis Teutsch a bányászokról készített képeket, a fiú tájképeket és portrékat festett. Természetesen túl fiatal és kezdő volt ahhoz, hogy ki tudott volna bújni apja művészetének hatása alól. 1929-ben festett Önarcképének háttere akár egy Mattis Teutsch festmény, egy Lelki virág is lehetne. A színek Mattis Teutsch színeivel, a formák az ő formáival rokonak. A portrét mégsem lehet Mattis Teutsch valamelyik festményével összetéveszteni. Mattis Jánosnak már tizenhat éves korában megmutatkozott sajátos portréábrázolási tehetsége. A sötét, már-már barna arcból kivillan a piros száj és a fények is erősen tükröződnek vissza az arc bőréről.

31 Egy másik, datálatlan, de minden bizonnyal nem sokkal későbbi önarcképéről ez még fokozottabban elmondható. A zöld szemek kísértetiesen világítanak ki a képből, a visszafogott piros ruha és a barna arc, tájképi háttér tompaságából.

32 Mattis János valamikor ekkortájt apját is megfestette. Ezen a portrén ugyancsak egy Mattis Teutsch-festményre emlékeztető háttér látható és az arc, ha nem is annyira, mint az előbb említett önarcképeken, de itt is úgy ragadja meg a személy karakterét, hogy a fény-árnyék ellentétekre épít.

33 Mattis János azonban Nagybányán valószínűleg elsősorban tájképeket festett. Kereste saját stílusát és próbált eltávolodni apjáétól. MTW jelzetű, 1930-ban festett tájképei az 1930-tól Nagybányán dolgozó, Mattis Jánossal szinte egykorú Pittner Olivér festményeivel rokoníthatók. Háromszögekre, négyzetekre, téglalapokra felbontott tájai harsány, de harmóniába sorakozó színeikkel, kiegyensúlyozott kompozícióikkal megfogják a nézőt.

34 Mattis János azonban ettől a stílustól is eltávolodott. Nagybányai periódusát követően, 1934-tól azt mutatják az MTW jelzetet felváltó, Mattis névvel jegyzett festményei, hogy apja nyomdokaiba szegődött. Evekig kifejezetten apjára utaló képeket festett. Témaválasztása apjáéhoz igazodott, ő is munkásokat kezdett festeni, gyümölcsszedőket, hatalmas gépek mellett dolgozókat és bányászokat. Megnyújtott alakjai is Mattis Teutsch bányászainak és egyéb figurális ábrázolásainak világát idézik és az irracionális színek használata is ebbe az irányba mutat. Később apja alkotásainak motívumait festette vázákra és „Hommage à Mattis Teutsch" jellegű festmények kerültek ki a keze alól.

35 Mint ahogy annak okait sem tudni biztosan, hogyan került apa és fia Nagybányára, az sem deríthető ki, miért maradtak el onnan. Tény, hogy 1931 után nincs nyoma többé nagybányai jelenlétüknek. Nagybányán azonban nem csupán néhány festményt, szobrot, emlékkönyv-beírást hagytak maguk után

36 hanem azt a szellemiséget is, amit egyedülállóan képviselnek a magyar művészet történetében. Jegyzetek 1 Mattis Teutsch levele Hevesy Ivánhoz. Brassó 1922 máj. 16. MTA Könyvtára Kézirattára ltsz. Ms 4512/132. 2 Banner Zoltán: Nagybánya öröksége. In: Tanulmányok a nagybányai művészet köréből. Miskolc 1994, 22. 3 Kmetty Jánossal és Jándi Dáviddal együtt választották törzstaggá 1929 augusztusában. A jegyzőkönyv adatai: MNG Adattár ltsz. 13609/60. Egy 1930. augusztus 16-án keltezett másik jegyzőkönyv mint törzstagot újra említi. MNG Adattár ltsz. 13605/60. 4 Mattis Jánost Mattis Teutsch János Waldemar néven anyakönyvezték. Réti István Mattis Teutsch Waldemárként említi. Lásd Réti: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954, 339340. Gyakran Máttisként szerepel a név, mint ahogy Mattis Teutsch János neve is előfordul ékezetes és kötőjeles változatban is az irodalomban és a dokumentumokban. 5 Részletesen tárgyalja Majoros, Valéria: Mattis Teutsch. The Painter of the Spiritual Flowers. Paris 1996. Megj. alatt. 6 A brassói hagyaték megsárgult fotóján Joachim Ferenc festő társaságában látható. , 7 Lukász Irén: Mattis Teutsch. Sepsiszentgyörgyi Múzeum 1969. 327-338. Az említett akt leírása a Kék akt című Matisse festményre illik (o.v., 92 x 64 cm, Baltimore Museum of Art), de azzal kapcsolatban nincs dokumentum, hogy Mattis Teutsch hol láthatta volna ezt a festményt. 8 Banner Zoltán: Mattis-Teutsch. Bukarest 1972, 54. 9 A bukaresti Művészettörténeti Intézet dokumentációja több ilyet számon tart, pl.: inv.no. 6880-6882. A hagyatékban és a Sepsiszentgyörgyi Múzeum tulajdonában is vannak ilyen akvarellek. Az utóbbi gyűjteményéből a szülóJrázat ábrázoló festmény adatai: o.v., 35 x 46 cm. :.j.l.: MT. Inv.no.: A 1036. 10 1907-ben Budapesten a Nemzeti Szalonban (Teutsch Mátyás néven), 1910-ben pedig Brassóban voltak láthatók szobrai. 11 1916. június 19. 12 Székely Erzsébet, Lukász Irén barátnője idézte a fogalmat a szerző által vele készített interjúban Kolozsvárott, 1991-ben. 13 Lásd ehhez elsősorban Hevesy Iván tanulmányait, pl. Képek, szobrok. In: Jelenkor, 1918. (3-4), 106-07. 14 Szabó Júlia: Máttis Teutsch János. Budapest 1983; Oliver A. I. Botár: János Mattis Teutsch and the Esoteric: An Interpretation of his „Seelenblumen" Paintings. Toronto 1986, kézirat. 15 Említi Székely (lásd 12. jegyzet) 16 Dr.Weninger Antal: A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja. Budapest 1939.