Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bajkay Éva: A kubizmus és expresszionizmus nagybányai szimbiózisa: Dömötör Gizella és Mund Hugó
elmélkedő magábamélyedéstől várja, hogy közvetlen, intuitív bepillantást nyerjen a dolgok lényegébe, a múlandó tárgyak képében kifejezhetetlen traszcendenciába. Ha azt tételezzük fel, hogy minden forma csak esetleges kifejezése az abszolútumnak, akkor a különbözőnek hitt tendenciák, izmusok, szemléletek összebékíthetők. Dienes László a kubizmus és expresszionizmus világnézeti gyökereit tárgyalva éppen 1924-ben - amikor a Mund-Dömötör házaspár művészete legjobb eredményeit hozta - jutott arra a konklúzióra, amit az európai embernek a keleti metafizikai rendszerekből meg kell értenie: „...minden megjelenési formában van valami igaz és nem igaz, valami, ami benne valóság és valami ami benne csak kép, szimbólum, kifejezési eszköz". 35 Dömötör Gizella néhány hazakerült képe alapján úgy ítélhetjük, hogy bizonyos fokig a kiüresedést is jelző fokozódó dekorativitással követte korábbi alkotómódszerét. A Magyar Nemzeti Galériában található akvarelljein sajátos fénybirodalomba ültette bele a helyi motívumokat: a fejükön gyümölcsöt hordó asszonyokat, vagy a mérgező nyilakkal vadállatokra vadászó indiánokat. 36 Motívumainak illusztratív szónyegszerű kiterítése Lesznai Annának ezidőtájt az Egyesült Államokban készített hímzésterveivel mutat rokonságot. 37 Mund Hugó érzékeny, a megalázottak fájdalmára fogékony alkat lévén, kis akvarelljein a kiirtott indián törzsek még élő" leszármazottait jelenítette meg, DélAmerika híres madarával, a papagájjal. 38 Másik témakörét a sematizált munkásábrázolás képezi, gyári eszközök szimbolikus képmontázsával a háttérben. 39 Kompozícióinak hátrányára szolgál a spekulativitás erősödése. Az egyiptomi művészet frontalitás-elvével ábrázolt, modulorszerű férfialakjai 40 Mattis Teutsch János 1927 után - Nagybányán együtt töltött éveikben - megfogalmazott művészetelméleti doktrínáira vezethetők viszsza. 41 Az őantropozófikus szemlélete hatott Mund Hugóra, akinek sematizált, monumentális freskótervekként felfogható vázlatai Mattis Teutsch hasonló elképzeléseinek megfelelői. Színes akvarelljei mellett Mund grafitszürke kompozícióinak sorát is folytatta. Ide illeszthető a Vak című képe, melyen a nő fény felé emelt arcának és kezeinek megoldása filozofikus, teológikus tartalmakat is hordoz. 42 Mund Hugó egyre inkább elvonulva a világtól Krisna tanait olvasta. Mind többet jelentett a házaspár számára a zene. Vallomásértékű kívánságuk szerint lányuk, Cornelia 1994-ben hazajuttatta hagyatékukat; ebből ismerjük Mund Hugó absztrakt akvarelljeit, valamint Szürke szimfónia és Koncentráció című olajképeit. 43 Ezeken eljutott a nagybányaiaktól idegen tárgynélküliséghez. Műveivel az egyéni és történelmi kataklizmákra reagálva ő is kötődött a második világháború után a képzőművészetben egyetemesen jelentkező absztrakt expresszionizmus tendenciájához. Sajnos, képek hiányában egy katalógus alapján csak feltételezhetjük, hogy ugyanígy zárult le feleségének, Dömötör Gizellának munkássága is. 44 Az argentínai évtizedek a bezárkózás, a csend, a maguknak alkotás időszakát jelentették. Ezalatt itthon néhány kivételtől 45 eltekintve az elfeledettek sorsára jutottak. Valójában a művészházaspár lélekben sohasem szakadt el Nagybányától. A magába zárkózó Mund Hugó őszinte kitárulkozással, felejthetetlenül így vallott leányának: „Eletem Nagybányán maradt". 46 Jegyzetek 1 Mund (Herman) Hugó 1911-14-ben és 1915-16-ban járt a Képzőművészeti Főiskolára és 1913-18 között minden nyáron Nagybányán dolgozott. Szorgalmát igazolja Ferenczy Károly támogató levele 1913. június 16. (Mgt., Buenos Aires). 2 Mund később, 1920-ban és 1925-ben járt rövid ideig a francia fírvárosban. 3 Művészház, 1913: Nemzetközi posztimpresszionista kiállítás, 1914: Picasso kiállítás. Nemzeti Szalon, 1913: Expresszionisták, kubisták és futuristák kiállítása, 1914: Dénes Valéria és Galimberti Sándor gyűjteményes kiállítása, Ifjú Művészek Egyesületének III. kiállítása. 4 Nemzeti Szalon 1915 őszi tárlat, téli tárlat, 1916 tavaszi tárlat. Magyar Képzó'mú'vésznó'k Egyesülete VIII. kiállítása, jurymentee kiállítás, téli tárlat. 5 MA 1917. március 15. (II. évi, 5.sz.) 71, 73. 6 O. v. Mgt. Románia. 7 Lásd Sinkó Katalin tanulmányát a katalógusban. 8 Gróf Széchényi Miklós (1868-1923) püspök, műgyűjtő és mecénás a püspöki palotában rendezett be nekik műtermet. látogatás Mund Hugó műtermében. In: Nagyváradi Esti Lap 1920. 9 Albert Gleizes-Jean Metzinger: Du cubisme. Párizs 1912. Lásd : A kubizmusról. Szerk.: Gera György. Budapest 1975, 129-135. 10 Esszéinek első összefoglalása 1916-25-ből. In: Dienes László: Művészet és világnézet. Tanulmányok az új művészi irányokról. Kolozsvár 1925. Későbbi gyűjteményes kötete: Sejtelme egy földindulásnak... Kritikai írások (1921-1931). Bukarest 1976. 11 A Periszkóp (1925. március, repr.: 14.old.) is foglalkozott Mundék művészetével. 12 Bíró József : Erdély művészete. Budapest 1941. Reprinr kiadás Budapest 1989, 168. 13 Dienes László: Mund Hugó és Dömötör Gizella gyűjteményes kiállítása. In: Napkelet (Kolozsvár) 1922, 3. 14 Lásd 12. jegyzet. 25 Lásd 13. jegyzet. 16 MNG ltsz. F 94.44-F 94.50. 17 MNG ltsz. F 94.53-F 94.54. 18 1925 k., o. v., 55,5 x 45 cm. J.j.l.: Mund H. Mgt. 19 MNG ltsz. F 94.61 és JPM, Pécs. 20 Kondor László: Mund Hugó és Dömötör Gizella képkiállítása. In: Nagyváradi Napló 1921. november 6. 22 Lásd 9. jegyzet. 22 Sonnenfeld Gusztáv (1891-1948) nyomdaüzemet tartott fenn Nagyváradon; modern szemléletét igazolja, hogy támogatta a Periszkóp folyóirat kiadását.
