Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Bajkay Éva: A kubizmus és expresszionizmus nagybányai szimbiózisa: Dömötör Gizella és Mund Hugó

23 Bajkay Éva: Uitz Béla. Budapest 1987, 19-22. 24 Uitz Béla: Versuche. [Kísérletek] Bécs 1920; Kmetty János rézkarcai. Budapest 1920. 25 Dienes László: A kubizmus és expresszionizmus világnézeti gyökerei. (1924) In: Művészet és világnézet. Tanulmányok az új művészi irányokról. Kolozsvár 1925, 55. 26 Murádin Jenő szíves megharározása. 27 Rézkarctól (MNG ltsz. 1933-227) akvarell-változaton át (JPM, Pécs) olajfestmény változatáig (mgt.). 28 Gyümölcsös a Virághegyen. O.v. 80 x 100 cm. Mgt. Budapest; Téli táj I-II. Mgt., Románia. 29 Mund Hugó és Dömötör Gizella beregszászi kiállítása. In: Zilah 1929. november 4. 30 Markovits Rodion: M. Dömötör Gizella és Mund Hugó képkiállítása az Újságíróklubban. In: Szamos 1930. november 16. 31 Paul Klee: Schöpferische Confession. Bern 1920. 32 Klein József és tanítványai. Lásd: Almási Tibor: Nagybánya. Művészet és város. Győr 1993, 90-92. 33 Bányásztemetés, 1929 k. O. falemez, 39,5 x 51,3 cm. J.j.l.: MH. Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya. 34 Előszéír Uruguayba utaztak baráti meghívásra, majd Argenrínába, Buenos Airesbe relepedrek át. A művészek lányának dokumentum-összeállítása és levele a szerzőhöz. Buenos Aires, 1994. június 13. 35 Dienes László: A kubizmus és expresszionizmus világnézeti gyökerei. In: Művészet és világnézet. Kolozsvár 1925, 39. (Előzőleg megjelent a kolozsvári Keleti Újságban, 1924-ben.) 36 Gyümölcshordók, akvarell, c. p., 43,8 x 52 cm. J.j.l.: Gisèle de Dömötör. MNG ltsz. F 94.92; Vadászat, 1930-as évek. Akv., c. p., 34,5 x 52 cm. J.j.l.: Gisèle Dömötör. MNG ltsz. F 94.93. 37 Lesznai Anna hagyatéka. Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan. 38 Indián madárral, 1935 után, akv., c. p., 12,9 x 9,5 cm. J.j.l.: MH. MNG ltsz. F 94.79, valamint továbbiak a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában, Pécs, és a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteményében. Ltsz. F 94.95-F 94.99. 39 Gyári munkás, 1938 k., akv., c. p., 25 x 17 cm. J.j.l.: MH. JPM, Pécs. 40 Peru I. Akv., c. p., 22,5 x 14,3 cm. J.j.l: MH. MNG ltsz. F 94.71. 41 Mattis Teutsch János (Hans): Kunstideologie. Aktivität und Passivität im Kunstwerk. Potsdam 1931. 42 Jelenleg ismeretlen helyen. Kiállítva: Primer Salán de Grabadores [Grafikusok első szalonja]. Buenos Aires 1935. augusztus. 43 Szürke szimfónia 1960, O.v. 122 x 74,5 cm. J.j.l.: HUGO MUND. MNG ltsz. 96.2 T; Koncentráció I960, O.v. 61 x 57 cm. J.j.l.: HUGO MUND, JPM, Pécs 44 Expone Giselle Domotor de Mund. Salón Extension Universitaria. Buenos Aires. Kiállítás megnyitó 1969. január 18. 45 Ligeti Ernő: A romániai magyar képzőművészet történetének 20 esztendeje. In: Keleti Újság (Kolozsvár) 1938. december 24.; A művész két arca (Mund Hugó önarcképe) szerepelt: Budapest Alkotás Művészház XXXII. kiállítása. Budapest 1947, kat.sz.n.; Fővárosi Képtár kiállítása XXXII. A magyar grafika száz éve. 46 Cornelia G. Mund de Traverso Laclau levele a szerzőnek. Kelt Die Symbiose von Kubismus und Expressionismus in Nagybánya: die Kunst von Gizella Dömötör und Hugó Mund ÉVA BAJKAY Die Laufbahn von Hugó Mund (1892-1961) und Gizella Dömötör (1894-1984) begann zehn Jahre nach dem Auftritt der Neos, zur Zeit der Zweitblüte des Kubismus und des Expressionismus in Mitteleuropa. Die Landschaftsmalerei von Mund weist einen starken Einfluß von Károly Ferenczy auf. Die beiden Künstler besuchten Nagybánya jeden Sommer mit Ferenczys Unterstützung. Dort lernten sie sich kennen und heirateten im Jahr 1916. Gizella Dömötör lernte die Resultate der Ismen auf den Budapester Ausstellungen kennen. Ihr kursierendes Aktgemälde wurde in MA (Heute), der besten ungarischen Avantgarde-Zeitschrift im März 1917 nach einem Bild von Franz Marc veröffentlicht. In der Tätigkeit von Hugó Mund deuten die nach dem Ersten Weltkrieg gemalten Bilder mit biblischen Themen auf das Erscheinen einer expressiveren, dramatischen Auffassung hin. In Siebenbürgen kam es - infolge der geschichtlichen und geographischen Eingeschlossenheit - nicht nur zu einem verspäteten Auftritt, sondern auch zu einer, von den westlichen Tendenzen abweichenden Verflechtung der Ismen. In den während der zwanziger Jahre entstandenen unterschiedlichen Stilrichtungen des Künstlerehepaares sind individuelle Varianten der besagten Verflechtung zu beobachten. Die Landschaftszeichnungen von Hugó Mund können mit den expressiven Landschaftsbildern von János Mattis Teutsch verglichen werden, allerdings ohne die farblichen und spirituellen Erwägungen, die bei diesen zur Geltung kamen. Nach den kubistischen Draperienstudien und den expressiven Kopfdarstellungen entstand Munds bestgelungene Serie, die 1924 von Gusztáv Sonnenfeld veröffentlicht wurde. Auf den Blättern dieser Reihe kam eine über die neuen Formergebnisse hinausgegangene neoklassizisierende Tendenz zur Geltung (Mütter, Aktkomposition, Bäume, Maler von Nagybánya). Gizella Dömötör war individueller und kraftvoller als ihr Ehemann. Ihre künstlerische Formgestaltung wurde durch eine kubistisch analysierende Tendenz bestimmt. Sie verzichtete jedoch auf die Farben - im Gegensatz zu den Kubisten - nicht, sondern baute ihren Stil auf expressivistische Weise auf dem Kontrast der Komplementärfarben, der kalten und warmen Farbenakkorde auf. Ihre Kunst reifte in den zwanziger Jahren heran. Ihre auf einer Graphitgrundlage individuell gestalteten bravourvollen Aquarelle sind größtenteils Stilleben und