Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Bajkay Éva: A kubizmus és expresszionizmus nagybányai szimbiózisa: Dömötör Gizella és Mund Hugó

rákérdeztek arra, hogy mire való az az építmény.

25 Mund a sorozat egyes lapjain a nő, az anyaság-témák reneszánszból örökölt, de egyénileg átírt örök életszimbolikáját vitte tovább. Az Aktok, a Nők az erdőben című lapjai Nagybánya vidékének ihletésében születtek, de a művész általánosan értelmezett béke és megnyugvás utáni vágyának meditativ, plasztikus, fény-árnyék kontrasztos költői képeivé váltak. A sorozat része, de számunkra inkább mint Mund Hugóék egyetlen ránkmaradt önábrázolása érdekes a Nagybányai festők címet viselő lap, melyen Ők fent, Klein József, Mezey Elemér és Pászk Jenő lent láthatók.

26 Az expresszionizmus utáni plasztikus formálás legszebb példája a több variációban elkészült Fák.

17 Ezzel Mund jól bekapcsolható a magyar művészet Derkovits, Dési-Huber, Sugár Andor és mások, Nagybányán Perlrott, Ziffer, Boromisza, a grafikában Patkó által készített hasonló képek körébe. A koronájuknál elvágott fák részkiemelésével a fatörzsek vihartálló természeti erősugárzókká lettek. Monumentálisabbak és fennköltebbek, mint Mund ekkori olajképei, ahol a virágzó fák csupán a nagybányai völgy tavaszi hangulatelemei, vagy kopáran meredve téli tájainak közigényt kiszolgáló egyszerű motívumai.

28 Dömötör Gizella: Tavasz Gizella Dömötör: Frühling / Spring (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 77.) Dömötör Gizella: Nagybánya, 1928 körül Gizella Dömötör: Nagybánya / Nagybánya, ca. 1928 (Kat. sz./ Kat. Nr. I Cat. No. 76.)