Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gulyás Gizella: Pechán József

35 VI. csoportos kiállítás a Művészházban. Budapest 1912, II. 19. Pechán 18 festményt, két rajzot és egy linómetszetet állított ki, az újabb festőnemzedék hét sokat ígérő művészének (Csáktornyay Zoltán, Egry József, Götz B. Ernő, Kornai József, Körmendi Frimm Ervin, Schütz Julcsa és Ziffer Sándor) társaságában. 36 Pechán Béla festőművész 1978. december 21-én kelt leveléből a szerzőnek címezve. Ilok a mai neve a régi Újlaknak. 37 Szenteleky Kornél: Pechán József. In: Bácsmegyei Napló 1922. december 24. A müncheni kiállítása még nem bizonyított. 38 Szenteleky: Színek és szenvedések, i. m. 19. - A párizsi tárlara ma még nem bizonyított. 39 Művészház új tárlata. In: Egyetértés 1912. február 2., 13. 40 Fiatal magyarok a Művészházban. In: Magyar Hírlap 1912. február 2., 8. 41 Nyolc fiatal festőművészről. In: Interieur 1912. február 10., 27. 42 Csoportos kiállítás a Művészházban. In: Magyarország 1912. február 2., 12. 43 Irodalom és művészet. In: Budapesti Hírlap 1912. február 2., 14. 44 Szenteleky Kornél: Pechán József. In: Revü (Újvidék) 1926. (4. sz.) 7. 45 Rózsa Miklós: A Művészház története i. m. 11. 46 Határszéli Újság (Ungvár), 1912. március 18. Az említett Utca című képe lehet, hogy azonos az 1992-ben Miskolcon kiállított Utcarészlet című festményével. 47 St. K.: Pechán József gyűjteményes kiállítása. In: Haladás (Újverbász), 1913. január 30. 48 Pechán József kollektív kiállítása. In: Az Újság 1913. február. 49 Uo. 1913. február 23.: Pechán József gyűjteményes kiállítása Újverbászon. 50 A Művészház által rendezett Pechán József festőművész gyűjteményes kiállításának katalógusa. Budapest 1913; Holstein Gyula: Pechán József új képei. In: Haladás 1913. február 6. 51 Passuth Krisztina: Neósok: Kelet- és Közép-Európai analógiák. In: Nagybánya, i. m. 46. 52 A kép nincs datálva, előző értékelői szerint 1912-13-ban festette, az alapos elemzés ezt nem támasztja alá, valószínűbb az 191 l-es dátum. 53 Szenteleky: Színek és szenvedések, i. m. 20. Lehetséges, hogy a Zene című képe azonos az 1913-ban kiállított Ének című festményével. 54 Passuth: Neósok, i. m. 47. 55 Uo. 53. 56 Magyar Művészet, I. Szerk: Németh Lajos. Budapest 1981, I. köt., 572. 57 Uo. 563. 58 Pechán festőművész fiának emlékezete alapján. 59 Az 1913114-ik évi téli kiállítás tárgymutatója. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1913, kat. sz. 675. 60 Egyetértés i. m.; Józsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. Budapest 1914, 286: „elsőrangú színlátó"-nak és „kereső" művésznek nevezi Pechánt, aki „elsősorban a szerkezet egységére veti a fősúlyt". 61 A Művészház által rendezett Pechán József festőművész gyűjteményes kiállításának katalógusa. Budapest 1913. 62 Pechán József: Az újverbászi gimnázium rajzkiállítása. In: Haladás 1913. június 12. 63 Pechán Béla: i. m. 818. 64 Szenteleky: Színek és szenvedések, i. m. 21, 22. 65 Szobrász barátja, Medgyessy Ferenc készítette el Pechán sírem lekér, amely több tekintetben rokonítható Medgyessy sírfigurái közül különösen Radnainé síremlékévei (1950). Ez egyben Medgyessy bronz síremlékének figurája is lett a Kerepesi temetőben. József Pechán József Pechán wurde 1875 in Dunacséb geboren und starb 1922 in Újverbász. Er setzte seine 1889 in München, in der Privatschule von Friedrich Fehr begonnenen Studien später an der dortigen Akademie fort. Nach seiner Heimkehr ließ er sich in Újverbász nieder. Er stellte seine Bilder zum ersten Mal 1898 und dann 1903 in der Műcsarnok aus. 1904 besuchte er Hollósys Privatschule in München, wo er unter den Einfluß der neuen, modernen Richtungen der Malerei geriet. 1908 ging er nach Nagybánya und im gleichen Jahr unternahm er eine Studienreise nach Paris. In Nagybánya lernte er durch Vermittlung seines Freundes Sándor Ziffer die Bestrebungen der aus Paris zurückgekehrten jungen Künstler, der sog. Neos kennen und begann in ihrem Stil zu malen. Eine bedeutende Wendung in seinem Leben bewirkte das 1909 gegründete Művészház. Er wurde zu einem Gründungsmitglied und später zu einem Mitglied des künstlerischen Rates des Hauses. Er eröffnete ein Atelier in Budapest und nach der provinzialen Abgesonderheit schaltete er sich in den Kreislauf des künstlerischen Lebens der Hauptstadt ein. Die zwischen 1909 und 1914 GIZELLA GULYÁS in Budapest verbrachte Zeit stellt die ausgereifte Periode seiner Kunst dar. Seine erste Ausstellung fand 1910 im Művészház statt, wo er später in der Gruppenausstellung von 1912 einen bedeutenden Erfolg erzielen konnte. 1910 änderte er seine Formsprache, was eine Neuigkeit in der kompositorischen Auffassung, der Oberflächenbehandlung und der Farbenwahl bedeutete. Die Umgrenzung der Figuren und der objektiven Motive mit breiten und dunklen Konturlinien widerspiegelt eindeutig den Einfluß der Fauves (Czóbel). Auch die Pinselführung veränderte sich: er trug seine glänzenden, lebhaften, reinen Farben mit einem großen, breiten, flachen Pinsel - alla prima - in breiten Flecken oder auf zeichnerische Weise auf die Leinwand auf. 1912 stellte er die Aktbilder seinen blauen Periode sowie seine bedeutenden Gemälde Kriegsrat, Weinlese in der Batschka, Dorfstraße und Teilansicht eine Hofes aus. Pechán vermochte in seinem Neostil von individuellem Charakter die verschiedenen Einflüsse - die Vorstellungen der Fauves und der Sezession sowie die von Gauguin und Cézanne - zu einer eigenartigen Formsprache zu ver-