Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Gulyás Gizella: Pechán József
hoz hasonlóan képzelte el a palicsi művésztelep alapítást, amelynek megvalósítását azonban a hamarosan kitörő világháború megakadályozta. Pechán 1914-ben az I. világháború kirobbanásakor hazatért Újverbászra. A következő évben mozgósították, de hamarosan megbetegedett, kórházba került, majd leszerelték, de továbbra is hadifestó'ként dolgozott. 63 Valójában csak a háború után tért véglegesen haza a csatornaparti kisvárosba, ahol teljesen magára maradt a kisebbségi sorsba jutott vidéki elszigeteltségében. Új országhatárok választották el az európai metropolisoktól, az új művészeti törekvésektől és a barátaitól. Néha még arról álmodott, hogy ebből a poros, sáros kisvárosból művészeti és irodalmi központot teremt, de ahogyan Szenteleky megfogalmazta: „Az apró csillogó ötletek szétgurulnak, mint elszakadt lánc gyöngyszemei és sokan még fel sem vették, figyelemre sem méltatták a feléjük gördülő kincseket. Por ül a tervek tekercseire, az üstökös pálya fénye belefullad a lomha közöny sötétjébe, a nemes akarások, az ígéret duzzadó bimbói elfonnyadnak a szivarfüstös, pohárkoccintós falusi éjszakában, mint törékeny mimózák idegen, mogorva tájakon." 64 Pechán elkeseredésében már Amerikába akart kivándorolni. De még ebben is megakadályozta hirtelen halála 1922. március 6-án. 65 Életműve most már véglegesen lezárult, még mielőtt művészetének legmagasabb pontját és legtündöklőbb fényét elérhette volna. Jegyzetek 1 Vö. Pechán József datálatlan önéletrajzi kérdőíve, amelyet az OMKT igazgatóságának felkérésére írt dr. Szendrey Jánosnak. MNG Adattár ltsz. 1270/1920. 2 Pechán Béla: Pechán József életrajza. Kiállítási katalógus. Szabadka 1969. 1889-et jelöli meg apja müncheni tanulmányainak kezdetéül, ezt erősíti meg A palánkai sváb fiú (In: Bácskai Hírlap 1903. június 21.) című tárcája, amely szerint Pechánt 1888-ban mutatták be Eisenhutnak és a következő évben kezdhette meg müncheni tanulmányait. A már idézett önéletrajzában feltüntetett 1890 helyett az 1889-et tartjuk valószínűbbnek. 3 Gulyás Gizella: A müncheni Képzőművészeti Akadémia és művészképzésünk 1809-1945'. In: Hungarológiai Közlemények (Újvidék) 1976. (III-IV, 26-27. sz.) 83. 4 Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállítására. Budapest 1899, 43, kat. sz. 120. J Festők és szobrászok. In: Magyar Újság 1899. április 22. 6 Tavaszi Nemzetközi Kiállítás. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1903. 7 Q: Rima József. In: Bácskai Hírlap (Szabadka) 1903. VI. 25. 8 Önéletrajza alapján. 9 Pechán Béla: i. m. 10 Ebben az időben találta meg a neki legjobban megfelelő sítlust, valamiféle egyensúlyt az anyagfestés és a levegőfestés között. Festészete lényegében a tágabban értelmezet realizmusnak az impresszionizmus és a pointillizmus néhány vonását tükröző egyéni változata volt, ahol a természet tárgyi szemlélete összeötvöződött a lírai értelmezéssel. Vö. Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Budapest 1956, 120-122. 11 Szenteleky Kornél: Színek és szenvedések (Emlékezés Pechán Józsefre). Szabadka 1923, 12-13. és Önéletrajza szerint. 12 Szigeti Jenő 1907. június 2-án írt levele Pechán Józsefhez. Idézi Bela Duránci: Pechán József és a Nagybányaiak. In: Híd (Újvidék) 1977. június, 801-802. (Szigeti Réti István nyilvántartása szerint 1907-ben a nagybányai iskola tagja volt.) 13 A némctpalánkai német nyelvű Palanka című hetilap 1908. szeptember 5-i számában Nagybányaer Impressionen címen számol be nagybányai élményeiről. 14 Duránci: i. m. 802. 15 Uo. 804-905. Ziffer levele 1909. október 6-i keltezésű. 16 Vö: A Művészház második csoportos kiállítása és a Magyar Grafikusok Egyesülete kiállítása. Budapest 1910, 9. Pechán József kiállított festményei között a 15. számú a Nagybányai táj címet viseli. Ez a képe nemrég Budapesten előkerült. Műgyűjtők Galériája 1995 májusi aukciós katalógusa. 211. sz. 17 Duránci: i. m. 804. 18 Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. Budapest 1972; Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954, 69. 19 Réti: i. m. 70. 20 Passuth: i. m. 50. 21 Passuth: i. m. 50; Borghida István: Ziffer Sándor. Bukarest 1980, 11. 22 Boros Judit: Ziffer Sándor (1880-1962). In: Nagybánya. Szerk.: Jurecskó László és Kishonthy Zsolt, Miskolc 1994, 130. 23 Duránci: i. m. 802. Ziffer Tihanyiról megjegyzi: „Azt gondolom, hogy ez a fiú nemsokára nagy szerepet fog itthon játszani". Levele végén bejelenti esetleges október eleji verbászi látogatását Pechánéknál, de látogatása nem bizonyított. 24 Tavaszi Kiállítás. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1906; Téli Nemzetközi Kiállítás. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1906-1907, kat. sz. 405, 421. 25 Ziffer levele. In: Duránci: i. m. 804. (A MIÉNK 1908-ban alakult Budapesten a nagybányaiaknak és a modernebb irányzatok képviselőinek tömörítése céljából. Igen rövid életű volt, mindössze egy évig élt.) 26 Passuth: i. m. 68. 27 Uo. 16. 28 Kalauz a Művészház palota-felavató kiállításáról. Szerk: Rózsa Miklós. Budapest 1913; Rózsa Miklós: A Művészház története. In: Új Művészet 1913. (4.) 10. 29 Uo. 11-12. 30 Pechán Művészháztól kapott bizonyítványa 1913. július 13-i keltezésű. Igen magas tagsági díj befizetésével bárki a Művészház tagjai sorába léphetett. így teremtette meg Rózsa Miklós a Művészház kiállításai számára az anyagi létalapot. A tagok száma 1913-ban 2066 volt, ebből 320 volt a művész. A művészek tagsági díj helyett saját alkotásaikkal is fizethettek. A kiállításokon mindenki részt vehetett, akinek művét a zsűri elfogadta. 31 Művészház, Művészeti Egyesület Bizonyítványa alapján 1913-ból. 32 Pechán Béla: i. m.. 33 A Művészház második csoportos kiállítása és a Magyar Grafikusok Egyesületének kiállítása. Budapest 1910, 9. 34 Neues Budapester Abendblatt 1912. február 1.