Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gulyás Gizella: Pechán József

a Művészház annak idején visszautasította.

58 Valószínűleg ezért a festó' 1913-ban, a bácskai sikeres bemutatkozás után hosszabb boszniai és tengerparti útra kelt. Ennek eredményeként született meg szarajevói sorozata és a tengerparti tájképei. Közülük a Bocskorjavító Szarajevóban című képét 1913-14-ben a Műcsarnok Téli Kiállításán a Szabad művészek csoportjában mutatta be.

59 Pechán a nagybányai festészet és a párizsi fauvizmus metszéspontjában keletkező neós mozgalom egyik egyéni színű képviselője volt, de művészete érintkezett Pechán József: Zene, 1912 József Pechán: Musik /Music. 1912 (lappang I Verbleib unbekannt I location unknown) a Nyolcak stílusával is. Akkoriban a neós irányzat, a francia iskola hatása a fiatal festők körében gyorsan továbbgyűrűzött, sokan kerültek a neós törekvések bűvöletébe, még akkor is, ha soha nem is jártak Nagybányán. Nagybányától elszakadva a neós stílus még nagyobb mozgatóerőt képviselt, mint születésének színhelyén. A neósok és a stílusukat tovább fejlesztő festők sokan nem Nagybányán, hanem Nyergesújfalun Kernstok körül csoportosultak, és innen fog majd kiindulni a magyar avantgárd művészet további láncolata, a MIENK, és később a Nyolcak mozgalma. Pechán érett művészetében nem törekszik a látvány, a táj természethű ábrázolására, amelyet csak kiindulópontként használt az egyéni festészeti elgondolásainak leképezéséhez. Mindenképpen a 20. század első évtizedének kísérletező, „kereső" művészei közé sorolható. Önálló stílus megteremtésén fáradozott, amikor az állandóan változó művészeti problémák megoldásában belső fejlődésének eredményeit kereste.

60 A „kereső" művészi hozzáállás kimutatható írásaiban is. 1913-ban a szülőföldjén rendezett gyűjteményes kiállításának katalógusában közölt előszavában megfogalmazta művészeti hitvallását. Értekezésének címe: Egy szó a modern művészetről

61 : „Minden feltűnő', kiváló tehetség tendenciózusan, új fölfogásban nyilvánul; de korántsem oly értelemben modern, hogy divatos, hanem oly értelemben, hogy mint a korszellem energiáinak egyike, új utat tör magának, amely egy intellektuális irányban fejlődő törekvés céljához vezet. ... A legtöbb ember - ismerni vélvén a természetet - nem egyszer hivatkozik egészséges, normális látására. A fizikumot illetőleg semmi kétség. Csakhogy ez még nem elég, a természet oly megismerésére, mint ahogyan ezt a festő - hosszú évek speciális megfigyelése révén - önmagában fejleszti. ... A modern korszellem minden irányban való fejlődése megtanította az embert, hogy az őt körülvevő objektumokat elemző* szemmel nézze, földarabolja, belsó'leg megértse és alapértékükre visszavezesse. ... A művészet valóban a természetben rejtőzik, de csakis az igazi művész tudja kiszakítani belőle olyanformán, hogy csak folytonos kivonás által jut az artisztikus alapértékekhez. Ez az alapérték pedig nem egyéb, mint bizonyos ritmus, amely a formák fölépítésében, a színek kompozíciójában és a vonalak szintézisében nyilatkozik meg. Sajátságos jellege pedig a művész egyéni elrendezésétói függő ... csakis a művészet lényeges szempontjából történhetik ... az igazi művész képtelen, meggyőződése ellen engedményeket tenni. Műve csak az igazi érzések kitörése lehet..." - Pechánnak ezekből a soraiból kiviláglik az avantgárd művészeti törekvések vállalása; a kifejezésekkel, az anyaggal és az eszközökkel, a külvilággal és önmagával folytatott küzdelme az új megoldások keresésében, amely művészetét lényegében fejlődésképessé tette. 1913 júniusában az újverbászi Haladásban Az újverbászi gimnázium rajzkiállítása címen kifejti a modern rajztanításra vonatkozó nézeteit, mai kifejezéssel élve a vizuális szemlélet elsajátítására fektetve a fősúlyt.

62 A Bácskai Hírlapban (1914. február 1.) a béke utolsó hónapjaiban Művésztelep Palicson címen értekezett a művészetről, mint egyik legnagyobb nemzeti kincsünkről, mához is aktuálisan szólóan: „A művészet... mindig olajág, sohasem fegyver, s minden művészet között éppen a képzőművészet az, mely a színek és vonalak internacionális nyelvén egyaránt érthetően szól magyarhoz, némethez, románhoz, tóthoz, horváthoz. Ezt a nyelvet kell mind érthetőbbé tenni, mind egyetemesebb hangulatúvá fejleszteni ... Csak ideheza mostoha gyermeke még a művészet a magyar társadalomnak ... Művészetünket csak most kezdjük decentralizálni. Ennek a ... leghathatósabb formája pedig a művésztelepek létesítése. Csodálatos, hogy: Bácska, hogy Szabadka máig nem gondolt még arra, milyen virágzó művésztelepet lehetne építeni Palicson ... Palicsnak fürdőhely mivolta, festői motívumokban bőségesen gazdag vidéke, mennyire kedvező volna a művésztelep létesítésére."- (A továbbiakban a művésztelep előnyeit ecseteli; növelné a gazdasági forgalmat, a kiállításokra ide sereglene a vidék összes értelmiségije, a fővárosi művészek és hírlapírók.) „Egyébként, hogy mit jelent a művésztelep egy városnak, ezt Nagybánya, Szolnok, Kecskemét ... Gödöllő példája fényesen illusztrálja. íme Kecskeméten már szőnyegszövő telep alakult ki a művésztelep mellett, s most készül berendezkedni a város a keramika gyártására is. A művészek irányt, ízlést adnak az ottani házi iparnak, s a szőnyegszövéssel - kenyeret adnak a munkanélküli magyar parasztnak ... Forgalmat szerez a városnak, új pénzforrásokat nyit meg népének és ... dicsőséget a vármegyének." Pechán az általa említett művészeti kolóniák-