Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gulyás Gizella: Pechán József

ca, Udvarrészlet című festményei. Ugyanazon a tárlaton mutatta be mind a két formanyelvét képviselő kompozícióit.

35 Pechán aztán tovább fejlesztette a hosszúkás színfoltokkal való festés eredményeit, ami a színeit valósággal lángra lobbantotta. Ennek a festészeti technikának a bemutatásához fiának, Pechán Béla festőművésznek sorait idézzük: „1910-től kezdve ... mindinkább, az akkor Magyarországon is meghonosodott modern irányzatok befolyása alatt felszabadult és megváltozott a »Palettaja« ... világosabb és élénkebb lett... legtöbbször a mattfestés modorhoz nyúlt. Ennek lényege az erőssen szívó tiszta krétaalapra való, csak terpentinnel hígított olajfestékkel való festés, amely a festés műveletének befejezése (természetesen csak á la prima festés jöhet számításba!) és a száradás után egy matt, nem fénylő felületet eredményez ... A pasztát nagy, széles lapos ecsetekkel hordta fel a vászonra, néha nagy széles foltokban (»pacnik«-ban, ahogy ő engem még erre tanított!), néha ha ezt a modellálás úgy kívánta, (vagy apróbb részleteknél), rajzossan, az ecset élével de sosem vékony ecsetet használva festett. Sosem apró rövid »húzásokkal«, ahogy azt tévesen írta valamelyik kritikus. Ez a technika egy rutinírozott technikai tudást megkövetelt és nagy biztosságot a színek felhordásában, mert utólagos korrektúra vagy átfestés alig lehetséges, anélkül, hogy a színek ragyogó tisztaságának - ami jellegzetessége ennek a modornak - ne ártana. Az említett Haditanács, Falusi utca és a többi (Ének, Komp Ilokon stb.) a fent említett technikában készültek."

36 A Pechán által a fenti módon kifejlesztett, a színek ragyogó tisztaságát biztosító stílus nem volt optikai, pointillista festésmód, sem pedig Rippl-Rónai „kukoricás" stílusának változata. Fehér alapra vékony, majdnem akvarell hatású festékrétegben hordta fel ragyogó tiszta színeit, széles ecsettel nagyobb festékfoltokban, amelyek nem különülnek el mozaikszerűen egymástól, hanem majdnem egymásba olvadnak, a vastag szálkás Pechán József: Hajórakodás József Pechán: Schiffsladung / unloading (Repr.: Művészház 1912) fekete vonallal keretezett formákon belül. Az akvarellhatást idézi még az is, hogy a széles foltok között előelővillan a fehér alapozás. Pechán nyilvánvalóan önálló útra tért és nagyméretű akt-kompozíciónak rajzos, pásztás kézírásától eljutott tiszta színektől tobzódó, széles folthatású stílusáig. Ez utóbbi formanyelvéhez áll közelebb a már említett Pöstyéni utcarészlet (1911?) című, Tihanyi Lajos tájképének formavilágával rokonságot mutató festménye is. Időközben Szenteleky szerint 1911-ben a müncheni Sezession tárlatán egy friss hatású tájképet mutatott be,

37 és a Le Matin műkritikusa rajongó sorokkal emlegette egyik Párizsban kiállított portréját.

38 Pechán 1912-ben a Művészház hatodik csoportos kiállításán komoly elismerést aratott. A műkritikákból egyértelműen kiderül, hogy alkotásaival elnyerte a műbírálók rokonszenvét, dicsérik tehetségét és felismerik festészetének jelentőségét. Általában mint beérkezett festőt ünnepelték: „Körülbelül Egryvel egyidőben tűnt fel ... Most kiállított képei relatíve nagyobb meglepetést keltenek, mint említett társáé ... Pechán a kísérletező keresőből egyszerre arrivée-vé avanzsált előttünk. Nagy virtuozitással komponál, a pompásan beállított tömegeket izzó kolorittal örökíti meg.

39 Néhány évvel ezelőtt, mikor az első dolgait láttuk, megjegyeztük egészen egyszerűen, hogy tehetséges ember. És most egészen új stílust teremtve magának, sok jeles kvalitással áll előttünk. Erős, izmos és letisztult lett egyénisége.

40 Pechán József évek óta egyik legnagyobb művésze kiállításainknak ... Nagy festői tudása (majdnem matematikáját írtunk) ... a látás finomsága s a megrögzítésnek mesés energiája, mely mindig meg alia prima dolgozik, széles, bátor foltjai mellett is meghatóan intim megjelenése olyan előkelő művészre vallanak, aki még Nyugaton is sok dicsőséget fog szerezni a magyar művészetnek és - a Művészháznak.

41 O kevesebbet ígért, mint Egry, de még többet adott. Valósággal meglepetés, hogy mekkorát emelkedett, kész emberré lett: nagyszerűen komponál, kitűnően mozgatja a tömeget, koloritja tüzes, buja. Minden képén látszik, hogy nagy lelkiismeretességgel figyeli meg a témát s valósággal átéli maga is. Innen van, hogy maga az élet lüktet festményeiben.

42 A mai kiállításon elsősorban Pechán József munkái érdekelnek bennünket. Lent és a délvidéken, ahol a napsugaraknak vakító fényáradatában a tárgyak színesebbeknek, melegebbeknek látszanak s ahol az izzó színpompa olyan hatásokat tud kiváltani, amelyekhez a mi szemünk szokva nincsen. Pechánnak sikerült több vásznán a fénynek ezt az erejét minékünk is érzékelhetővé tenni: színei tiszták és ragyogók".

43 Pechán ettől kezdve egyszerre Budapesten is elismert, megbecsült festővé vált. Az ekkor kiállított képei közül legjelentősebb a Haditanács (1911) című alkotása, amely főműveinek egyike. A kép motívumát gyermekkori élményvilágából meríthette. A kompozíció gyermekalakjait, a természeti és a tárgyi motívumokat fekete, hangsúlyos körvonalakkal különítette el egymástól. A kontúrozott formák ragyogó, tiszta, mélytüzű színeit széles folthatású, alla prima módon hordta fel a vászonra. Az előtér sötét, napbarnított bőrű, tanácskozó gyermekalakjait három-