Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Passuth Krisztina: Utak Nagybányáról: Réth Alfréd
Réth Alfréd: Rubiner úr portréja, 1912 Alfréd Réth: Porträt des Herrn Rubiner / Portrait of Mr. Rubiner. 1912 (MNG Adattár I Archiv I Archives) Aktion publikálja 28 ). A nagy horderejűvé váló, baloldali, lázas megmozdulásban Blaise Cendrars is részt vesz. Rubiner és Réth barátságáról kevés adatunk van, de a konvenciók ellen lázadó két fiatalember Párizsban könnyen egymásra találhatott. Annál is inkább, mivel Rubiner kulturális érdeklődése a képzőművészetre is kiterjedt: méghozzá - témánk szempontjából - elég érdekes módon, Rubiner nemcsak beajánlotta Réthet Waldennek, és így lehetővé tett számára egy nagyszabású berlini kiállítást (1913-ban), hanem a továbbiakban is harcolt érte. Ismert, egyszerre utópisztikus és agresszív cikkében (A művészek barrikádokat építenek 19 ) többek között a Neue Secession intézményét is támadja, amely - szerinte - olyan szellemiségeket, mint a párizsi Freundlich, az orosz Chagall, a magyar Réth és a düsseldorfi Mense nem állít ki. Ilyen módon Réth neve bekerül az egyik, akkor legfontosabb folyóiratnak, a Die Aktionnak mindjárt a címoldalon szereplő cikkébe. DER STURM: WALDEN Noha a Neue Secessionba Réth valóban nem kerül be, a Der Sturmban kiállít, méghozzá elsősorban kubista képeket. A Der Sturmba Réth valószínűleg a Die Aktion révén, és talán a Delaunay házaspár közvetítésével is került, hiszen a házaspár éppen őt megelőzően mutatkozott be a Sturm kiállítóhelyiségében. 30 Azonban annak, hogy miért szentelt éppen Réth Alfrédnek, az akkor még szinte ismeretlen művésznek, egy ekkora bemutatót Walden, a személyi kapcsolatokon kívül más okai is lehettek. Herwarth Walden egyszemélyben mozgatója, kommentátora, felfedezője a tízes évek avantgárd áramlatainak, az expresszionizmustól a kubizmuson és a futurizmuson át egészen a konstruktivizmusig. A Der Sturm folyóirat századik számának megjelenése alkalmából, 1912 márciusában rendezi Walden a Der Sturm első kiállítását, amelyet mintegy 200 kiállítás követ 1932-ig. Ezt az első tárlatot a Der Blaue Reiter csoportnak szenteli, majd 1913-ban megrendezi a legfontosabb kiállítást, az Erster Deutscher Herbstsalont. Walden az expresszionista és futurista mozgalmakat nem is tudta még igazán a Der Sturm részévé tenni, amikor érdeklődése Németországon és Ausztrián kívül már Franciaország felé is fordult. „...de most már a kubizmus mint a művészeti avantgárd válik irányadóvá a Sturmban, és Guillaume Apollinaire mind verseivel, mind elméleti írásaival meghatározó szerepet játszik a közvetítésben, akárcsak Biaise Cendrars... 1913 májusától Párizsra mint kulturális fővárosra való hivatkozás evidenssé válik, és a két legfontosabb helyszín: Berlin és Párizs lesz" - írja Maurice Gaudé. 31 Walden figyelmét tehát a kubisták kötik le, de Picassót nem sikerül megnyernie magának és - a futuristákhoz hasonló - nagyszabású kubista tárlatot sem tud összehozni. Valószínűleg ezért is kerül sor Réth szerepeltetésére. De ez nem korlátozódott a kiállításra, hanem - mint Réth visszaemlékezésében írja — Walden egy olyan cikk írására is felkérte, amelyben a kubizmus elveit magyarázza el. „Mint ahogy nem létezik festői költészet vagy zene, ugyanúgy nem létezik irodalmi vagy zenei festészet sem, mégis biztos, hogy minden, a művészetek összeolvasztására vagy megmozgatására irányuló kísérlet értelmetlen - ugyanolyan biztos, hogy a művészetben a produkciónak, az alkotásnak egyazon gyökere van, és ez az ember belsejében rejlik. így a festészetben kétségkívül létezik egy pillanat, amely más művészetekkel analóg, mint ahogy a művészetben is létezik egy pillanat, ami a természettel analóg." Réth ebben a cikkben szögezi le egyik alapelvét, amit e korszakbeli festészete elárul: az arányok megváltoztatását. „Hiszek abban... hogy a tudatos munka kifejezheti magát másképp is, mint művészete eszközeivel, beszélni fogok tehát a velem rokon formaarányról: ez 2:7-hez." Mintaképe tehát a primitív (afrikai és khmer) művészet. 32 MŰVÉSZHÁZ: RÓZSA MIKLÓS Réth Alfréd párizsi és berlini bemutatkozásának sikeréhez még egy harmadik, a budapesti is kapcsolódik. Visszaemlékezése szerint: „Berlinben lévő műveimet dr. Rózsa, egy budapesti kiállítóterem, a Művész-ház igazgatójának kérésére küldték el, és az összes párizsi kubistával: Léger-vel, Metzingerrel, Delaunay-val, Le Fauconnier-vel és a müncheni Kandinszkij-képekkel együtt állították ki". 33
