Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Passuth Krisztina: Utak Nagybányáról: Réth Alfréd

Utak Nagybányáról: Réth Alfréd PASSUTH KRISZTINA H

a Réth Alfréd (18841966) neve - a hazai és külföldi kutató számára - kizárólag a francia kubizmus korai korszakával forrt össze, akkor az azt jelenti, hogy pályakezdése, legfontosabb művészi, szellemi háttere mindmáig háttérben maradt. Holott - ahogyan ezt Réth nemrégiben Franciaországban előbukkant művei bizonyítják - kubizmusa is egyfajta sajátos, Nagybányában gyökerező szemléletből bontakozott ki. Legfontosabb személyes kapcsolatainak nagy része is ott alakult ki, s éppen ezek a kapcsolatok tették később lehetővé, hogy beilleszkedjék a francia életmódba.

1 PÁLYAKEZDÉS Egészen korai, Mednyánszkyhoz fűződő barátságáról, Mednyánszky hatásáról tanúskodik - többek között - az a Parasztlegény

1 című, még inkább ügyetlen, hagyományos felfogású portré, amelyet Réth 1903-ban, tizenkilenc éves korában festett. Az első emberi, művészi biztatást Réth Alfréd tehát Mednyánszky tói kapta, a kompozíció iránti érdeklődését pedig a reneszánsz mesterek keltették fel, akiknek műveivel tizenkilenc évesen, olaszországi tanulmányútja során megismerkedett.

3 Mielőtt még a Nagybányán dolgozók között feltűnne a neve, a Képzőművészeti Főiskolára való bejutási kísérletéről is értesülhetünk.

4 Nagybányára ugyanattól az évtől - 1905-től - kezdett, nyilván csak nyáron lejárni, amikor élete döntő' lépésére szánta el magát: kiköltözött Párizsba, méghozzá egyszer s mindenkorra. így tehát ha Réth nagybányai korszakáról (1905 és 1908 között) vagy a francia művészetben, konkrétan a francia kubizmus festészetén belüli megjelenéséről beszélünk, mindkettő ugyanazt a korszakot jelöli ki festészetében, azaz ugyanazokra a festményekre vonatkozik. Másképpen kifejezve: Réth „nagybányai kubista" vagy „kubista nagybányai" képeket festett. Ebben a sajátos műfajban legfeljebb Dénes Valériával, Galimberti Sándorral vagy Perlrott Csaba Vilmossal versenyezhetett. Azzal a különbséggel, hogy Réthból 1911-12-ben valódi kubista festő lett, s ez egész további életútját meghatározta, míg Perlrottra ez nem jellemző, Galimbertiék pályája pedig 1915-ben sajnálatos módon végleg lezárult. NAGYBÁNYA - PRIMITÍV MŰVÉSZET Réth 1905-ben, 1906-ban, 1907-ben és 1908-ban tanult Nagybányán

5 és részt vett az 1912-es jubiláris nagybányai kiállításon is. Réti István egy jegyzetében a következő olvasható: „Neók és fél neók ... 1912-től: Réth Alfréd".

6 Ugyanerre a periódusára vonatkozóan azt írja Michel Boutin: „Hindu korszaka 1905-tól 1914-ig tart, sőt... még a kubizmushoz való 1909-13-as kapcsolódása után is folytatódik".

7 Tehát Réth egyszerre volt Nagybányán neós (vagy fél neós), Párizsban „hindu" és kubista. Ez a meglepő sokrétűség tökéletesen nyomon követhető festészetében. Különös módon azonban nem annyira a hindu, khmer, mint inkább az afrikai művészet hatását lehet megfigyelni Réth kompozícióin. A hindu és az afrikai formák egyébként sem válnak el élesen egymástól az adott korszak lázas keresésének időszakában: mindkettőben az európaitól eltérőt, a „primitívet", az újszerű szépségeszményt kutatják a franciaországi mesterek. A „primitív", néger művészet alkotásainak bemutatásával (és adott esetben hamisításával) Párizsban pedig elsősorban Brummer József foglalkozik,

8 ugyanaz a Brummer, akire Réti később így emlékezik vissza: „1905-ben az utóbb többé-kevésbé ismert nevek közül ott vannak az iskolában Réth Alfréd: Külváros Alfréd Réth: Periferie / Outskirts of the City (Repr.: Művészet 191218)