Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Passuth Krisztina: Utak Nagybányáról: Réth Alfréd

Brummer József (később párizsi műkereskedő)..., Réth Alfréd...". 9 Réthben tehát a primitív művészet iránti vonzalom valószínűleg Brummer hatására alakult ki, hiszen kezdetben Nagybányán dolgoztak együtt, majd később Párizsban egy társasághoz tartoztak. Nincs kizárva az sem, hogy Brummer beszélte rá Réthet a párizsi utazásra. A szorosan vett hindu szellemiség iránt pedig talán éppen Mednyánszky keltette fel a fiatal Réth érdeklődését. PÁRIZSBA ÉRKEZÉS A legkülönbözőbb helyekről származó információk mozaikdarabjaiból sem lehet egészen hitelesen, feltéte­lezések nélkül összerakni Réth életpályáját, azokat a köröket, amelyek itthon, illetőleg Párizsban kibonta­kozását elősegítették. Az első hiteles közlés Egry Jó­zseftől származik. Egry leírja feljegyzéseiben, hogy Párizsba Lyka Ká­roly segítségével jutott el, s nála találkozott (még Buda­pesten) - többek között - Mednyánszkyval és Réthtel is. Réthtel azután együtt utaztak Franciaországba. Fel­tehető, hogy Lyka Károly és Mednyánszky László se­gítségére voltak Réth Alfrédnak párizsi útja megszerve­zésében. 10 Ez persze egyáltalán nem volt elég ahhoz, hogy Réth Alfréd megtalálja a helyét Párizsban, mint ahogy a Ju­lian iskola sem nyújtott sokat, ahová, Egry tanúsága szerint, mindketten beiratkoztak. 11 A későbbiekben Réth Jacques Emile Blanche magániskoláját látogatja ­ami ugyancsak csalódást kelt benne. 12 Miért nem csat­lakozik Matisse-hoz, akinek iskolájába ebben az időben már az ő jó barátai: Dénes Valéria, Berény Róbert és Perlrott Csaba Vilmos is járnak? 13 Pénzhiányon múlt, személyes ellentéten vagy a puszta véletlenen? Réth ekkor, 1906-1907-ben még nem lehetett a kubizmus­nak annyira elkötelezve, hogy ez Matisse fauve-iz­musát teljesen kizárta volna. De ő inkább a Musée Gui­met és a Musée Cernuschi keleti gyűjteményét látogat­ja iskola helyett. FORRÁSOK Első' méltatója, Waldemar George véleménye szerint „Réth Alfrédot a távol-keleti művészet indította útjára. India ugyanazt a szerepet tölti be életében, mint Afrika azoknál a művészeknél, akik Gabon fő műveit fedezik fel a maguk számára. A Fürdőzők című kompozíció­sorozatának (1907-08, akvarell és ceruza, szépia és tus) kadenciája olyan, mint a széles, grafikusan leírt mondatok ritmusa. Ha kadenciájuk az angkori frízekre emlékeztet, egyben az Aix-en-Provence-i mester Für­dőzők is követi, találkozik Pablo Picasso lángoló Avi­gnoni kisasszonyok képével, de megelőzi Albert Gleizes Fürdőzők a Musée des Beaux-Arts de la Ville de Paris­ban (Petit Palais), Robert Delaunay Három gráciáját a Musée National d'Art Moderne-ben." 14 Waldemar George tehát egyszerre említi a hindu hatást, Cézanne-ét, a afrikai művészetét Picasso tolmá­csolásában, s ehhez még - a franciák közül - hozzá lehetne tenni bátran Derainét is. Derain nagyméretű, aktos képei kicsit klasszicizáló jellegzetességeikkel az adott időszakban szinte jobban hatottak az egyre széle­sebb körben terjedő kubista művészetre, mint az igazi nagy felfedezők, Picasso és Braque alkotásai (amelye­ket a művészek ritkábban is láthattak). PREKUBIZMUS Réth Alfréd tehát - aki Nagybányán sem volt soha igazán a neós csoport tagja - Párizsban a Fauves-hoz sem csatlakozik, hanem egyértelműen a kubizmust vá­lasztja. Mivel e korszakbeli műveinek nagy része elveszett, 15 inkább csak a kisebb rajzokból, vízfestmé­nyekból lehet következtetni korai stílusára. 1911-ig inkább prekubistának nevezhetjük, hogy csak 1911 és 1914 között bontakozzék ki, főként csendéleteiben, a kubizmusnak elvontabb, racionálisabb változata. Réth Alfrédnek éppen ebben a prekubistának nevezett kor­szakában a Nagybánya-kubizmus ötvözetet szinte lehe­tetlen elemeire szétválasztani, a két faktort egymástól világosan elkülöníteni. Mindenesetre Réthnek Párizs­ban, 1911 előtt születő festményei, akvarellel és ceru­zával készült munkái tökéletesen beilleszkednének egy Réth Alfréd: Fürdőzők, 1909-10 körül Alfréd Réth: Badende / The Bathers. ca. 1909-10 (MNG Adattár I Archiv I Archives) nagybányai neós kiállítás keretébe anélkül, hogy kubisztikus jellegük különösebben eltérne, kiütközne a többiek közül. Finoman árnyalt, darabos megformá­lású nőiakt-ábrázolásai ugyanúgy megtalálnák a he­lyüket Márffy Ödön, Tihanyi Lajos vagy Perlrott Csaba Vilmos, mint Derain vagy Metzinger képeinek tár­saságában. Különösen Réth Nagy kubista aktjának (1914) 16 szinte megfelelője lehetne Dénes Valéria Ülő akt (Cigánylány) című 1914-es festménye: 17 a szűk tér­ben elhelyezett, fejét oldalra billentő, vaskos nőalak mintha ugyanarról a modellről is készült volna - Dénes Valériánál kicsit oldottabb, Réthnél viszont valamivel darabosabb, plasztikusabb felfogásban. Réth Alfréd Aloés-jára (1910) ugyancsak rímel Czigány Dezső, Perlrott Csaba Vilmos csendéleteinek, interieurjeinek

Next

/
Thumbnails
Contents