Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya

kor a fiatalok többsége Párizsba igyekezett, hogy ott a kibontakozóban lévő, forradalmian modern törekvé­sek részese lehessen, Huszár útban hazafelé megállt Düsseldorfban, hogy beiratkozzék az akadémiára. Nem tudni, hogy mi késztette erre a lépésre, talán az idős Israels tanácsára döntött úgy, hogy szakmai ismereteit e nagyhírű, ám konzervatív iskolában tökéletesíti. Az akadémiára nem vették fel, de a nyugtalanul kereső fi­atal tehetség szellemi nyitottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a düsseldorfi kudarc után né­hány hónappal már a Nagybányán kitört helyi „művé­szeti forradalom" egyik aktív résztvevőjeként találkoz­hatunk vele. 32 A hagyatékban olvasható vázlatos életrajzi visszaem­lékezés az 1906-os júniusi nagybányai időszakot tömö­ren „modern periódus"-ként foglalja össze. 33 Huszár szeméről mintha hályog hullt volna le, egyszeriben min­dent másképp látott. Új távlatok nyíltak előtte, most már tudta, hogy mit kell tennie. Ekkor érthette meg, hogy a művésszé éréshez többé nem akadémikus iskolai kerete­ket kell keresnie, hanem a saját felfedező útját végigjár­va kell rátalálnia egyéni stílusára. Közismert tény, hogy 1906-ban a Párizst járt Czóbel legújabb képei hozták izgalomba Nagybánya ifjúsá­gát. 34 A francia fővárosból betört fauves stílus - pompá­zó színeivel, a formákat körülhatároló szabadon áramló Huszár Vilmos: Öregasszony gyerekkocsival, 1906 Vilmos Huszár: Alte Frau mit Kinderwagen, 1906 Old Woman with a Pram. 1906 (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 206.) vonalaival, és a megrögzült képi konvenciók hanyag el­vetésével - radikális változásokat hozott, s új irányt adott az egyes életműveknek. Huszár esetében is, mint­ha nem ugyanaz a kéz festette volna az ekkor készült al­kotásokat. Nyoma sincs már a korábbi nagybányai ké­peket jellemző bizonytalankodásnak. Tudatosan kom­ponált, befejezett, érett munkákkal állunk szemben. Im­ponáló ez a váltás; képei élénk szellemi befogadóképes­ségről árulkodnak. Hasonló stílusváltásokra pályája so­rán többször találunk példát; a keresgélés, kísérletezés stádiumában a különböző művészi impulzusokat szi­vacsként szívta magába, és játszi könnyedséggel alkal­mazta. Ez a rugalmasság és megújulási készség vitte, sodorta a legmodernebb irányzatok felé, ugyanakkor azonban éppen ez a sokirányúság bizonytalanította el szakmai környezetét tényleges művészi elmélyültsége, s alkotói hitvallása tekintetében. 35 1906 nyarán készült festményei az akkor megismert fauves stílusjegyeket viselik magukon. A természeti ké­pek harmonikusan komponált kivágatai továbbra is a nagybányai tájszemlélet hagyományait idézik. A motí­vumok rendezettsége azonban már nem annyira a lát­ványtól függő, hanem tudatos képépítésre vall. A figu­rális ábrázolás a korábbiaktól eltérően jóval tárgysze­rűbb; ez alapvető szemléleti változást jelent. A holland magángyűjteményben található Reggeli a kertben című olajképen 36 például a reggeliző asztalnál ülő szalmaka­lapos fiatalembert profilból, az idősebb asszonyt hátul­ról látjuk. A fiú arca tudatosan elnagyolt, a kalap ár­nyékba vonja. Távol áll tehát Huszártól a karakterizálás

Next

/
Thumbnails
Contents