Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

Patkó Károly: Szüreti pihenő, 1925 Károly Patkó: Rast bei der Weinlese / Break During Harvest. 1925 (Mgt. I Privatbesitz I private collection ) tősségére épül, az árkádiai hangulatot a figurák ruházata illetve meztelensége és a testtartások szoborszerű mozdulatlansága teremti meg. Patkó felsőbányái festményeit — a grafikákkal ellentétben - határozott stiláris változás jellemzi, a képek egyre világosabbak és színesebbek lesznek, a korábbi sötét koloritot a napfényes tájak színei, a testek meleg-barnái és zöldes reflexei váltják fel. Aba-Novák Felsőbányán készült Fésülködés című képén a női aktok a korábbi festmények sötét enteriőrje helyett szintén napfény-átjárta kertben jelennek meg.

117 Az 1925 végén megrendezett műcsarnoki aktkiállításon a legfiatalabb generáció munkái mellett a múlt század klasszikusaitól kezdve a magyar aktfestészet színe-java felvonult. így Nagybánya is több korosztály különböző periódusban készült műveivel szerepelt a tárlaton. Az első generációból Csók főleg a század első évtizedében festett képeivel volt jelen, de ott volt a második nagybányai kiállításon bemutatott Bűnbánó Magdolna egyik verziója is. Ferenczytől és Iványitól a tízes évek terméséből, a műtermi illetve biblikus aktfestmények közül válogattak. Képeik többnyire együtt, ugyanazokban a termekben voltak kiállítva, legtöbbször kortársaik között (Rippl, Vaszary), a neósok azonban kimaradtak a kiállításból.

118 A neoklasszicizmust képviselő legfiatalabb generáció külön teremben kapott helyet, érdekes, hogy itt kik kerültek össze egymással: a Nyolcak közül Kernstok és Czigány, a Fiatalok tagjaiból Kmetty és Nemes Lampérth, az újklasszicisták közül többek között a nagybányai tanultságú Szőnyi, a Felsőbányán dolgozó Patkó és Aba-Novák. A kiállítás anyagából válogatott albumban kiemelt szerepet kaptak a nagybányaiak, elsősorban az első' generáció művészeinek festményeit reprodukálták.

119 A húszas évek második felében Nagybányán dolgozó festők közül Dömötör Gizella azok közé tartozott, akik még a háború évei alatt a kortárs avantgárd irányzatokkal kezdték pályájukat. Dömötör 1916-ban a MA második évfolyamában két aktkompozíciójával szerepelt, a kusza körvonalakkal és elmosódó árnyékolással megrajzolt, tájba helyezett aktokat ábrázoló rajz stílusa a Nyolcak képeire emlékeztet, a másik kép háromszögekre tördelt kompozícióján három különböző mozdulatú akt jelenik meg.

120 Dömötör, aki az előző években tanult Nagybányán, 1927-ben tért vissza ide, és dekoratívabb felfogásban, de lényegében korábbi kubista stílusát folytatta a szimbolikus, árkádiai hang-