Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

Jándi Dávid: Akt asztaltársasággal, 1929 Dávid Jándi: Akt mit Tischgesellschaft, 1929 Nude in the Company of People Sitting Around a Table. 1929 (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 235.) motívuma, a félrehúzott függöny mögött feltáruló háttér a Jándira oly jellemző, néhány elemből építkező' variációs eljárásnak köszönhetó'en sokféle: a szinte változatlan beállítású női akt mögé kerülhet dombos táj, szabad ég alatt üldögélő asztaltársaság vagy éppen Nagybánya látképe. A heverő nőalak kiegészülhet más figurákkal illetve többalakos jelenetek alkotóeleme is lehet: a motívum átvezet a kompozíciók területére. Ezeken a többfigurás ábrázolásokon a meztelen emberalakok dominálnak, azonban egyre kevésbé az egyes testek megformálása, mint inkább a csoportfú'zés vagy a mozgás kerül a középpontba. A képek témája egyrészt visszakanyarodik a biblikus-mitologikus repertoár hagyományos kínálatához, a címkényszer újból érvényesül, másrészt viszont irrelevánssá válik, hogy az adott jelenet éppen mit ábrázol, a tájba helyezett aktok például Laokoón, Norablás vagy Idill címet viselnek.

104 Jándi mellett Nagybányán más fiatal művészek munkáin is érződik a neoklasszicista stílus. így például Korda Vincénél, aki 1923-ban a festőiskola nagytermében Jándival állított ki, 1924 őszén Nagyváradon és Kolozsváron harmadikként Deli Antal társult hozzájuk. Az ezidőtájt rokon stílusban alkotó két művész képein Jándihoz hasonlóan ugyancsak kiemelt szerepet játszottak az aktok. Korda egyik festményén két ruhátlan lány hever a műteremben, a mögöttük nyíló ablakon át napsütötte táj látszik, a bevilágító ellenfényben fürdő' melegbarna testek Szó'nyi első alkotói periódusának aktjaira hasonlítanak, azonban a Jándi Vénuszainak beállítását idéző kép semmiféle járulékos értelmezést nem kap. A másik festmény a patakparton fürdőzéshez készülődő férfiaktokat ábrázol, a háttérben lovasok látszanak. A két semleges témájú kép a Nagybányán is nagy múltra visszatekintő hétköznapi aktábrázolás két alapvető típusát használja fel: szabad térben a fürdőzőket, enteriőrben a műtermi modelleket.

105 A Kordától fennmaradt nagymennyiségű rajz között számos akt található, ezek elsősorban stúdiumjellegű műtermi vázlatok, ám a tájba helyezett ruhátlan alakok nála is „kompozíciókká" állnak össze, a biblikus témaválasztás Jándi műveire rímel.

106 A neoklasszicista stílus aktábrázolásait jól jellemzi Kállai Ernő az Új magyar piktúra című könyvében. Kállai az Uitzot követő' „Szőnyi-iskola" tagjaiként többek között Jándit, Kordát és Delit is megemlíti.

107 Hangsúlyozza stílusuk Nagybányától való függését, és bírálja a „robusztus aktmutatványok" festőit, akik a „a lokális atmoszférát a görög mitológia, a biblia és krisztusi kálvária nagyképű jeleneteihez való színtér gyanánt kasírozzák."

108 A stílus gyökereként nemcsak a reneszánsz hatását említi, a vonatkozó fejezet „Az expresszív naturalizmus" címet viseli. A művészeti törekvések sokféleségére és változékonyságára jó példa Jándi munkássága. Képei a figuraidézeteken, az ikonográfiái metamorfózisokon keresztül különböző stílusok eredményeit asszimilálják, húszas évekbeli neoklasszicizmusában nemcsak a régebbi korok vagy az expresszionizmus, de a neósok és a kubizmus hatása is érzékelhető.

109 A neoklasszicizmus jelentős festői közül egyesek a stílus érett fázisában kerültek kapcsolatba Nagybányával illetve Felsőbányával.

110 Az itteni, 1922 nyarától szerveződő művészkolóniára tett 1924-ben látogatást a Nagybányán dolgozó Patkó Károly, aki a következő év nyarán Aba-Novák Vilmossal, Fonó Lajossal és Kelemen Emillel majdnem fél évet töltött itt.

111 A májusban ideérkező művészek táj- és életképek mellett aktokat festettek. A heroikus hangvételű, súlyos testű aktok Patkó művészetében a húszas évek eleje óta jelen voltak. Nála jóval erősebben megőrződnek a figurális kompozíciók, mint Aba-Nováknál, akinél fokozatosan háttérbe szorultak a tájba helyezett biblikus-mitologikus jelenetek. Patkó már egy évvel korábban, 1924-ben járt Nagybányán, ahol bekapcsolódott a Ferenczy Valér által elindított rézkarcoló tevékenységbe.

112 Az ezidőtájt készült munkák nem mutatnak változást a korábbi lapok stílusához képest, a grafikai technikától - tusrajz vagy rézkarc - független, a felületet kitöltő sfumatós vonalháló jellemzi őket. Előfordulnak köztük egyalakos aktstúdiumok, de többalakos kompozíciók is.

113 Egyik puha modellálású grafikáján a Zazar-parti fák mögött a város látképe tűnik fel, egy másikon a folyóparti fák közt aktok is megjelennek. Az 1925-ös Fürdés után című lap kompozícióját olajban is megfestette, az opálos testű női félakt még félhomályos enteriőrben dereng fel. Egy másik olajkép, a Fürdőzők hasonló témájú két aktja - a jólismert függönymotívummal összekötve viszont már a felsőbányai táj és az itteni emblematikus motívum, a kettős templomtorony előtt jelenik meg.

114 Egy július 1-i keltezésű levelében Patkó és AbaNovák Petrovics Elektől arról érdeklődik, hogy a Műcsarnokban rendezendő „nagyobbszabású aktkiállításra" milyen művekkel pályázhatnak: szóba jöhet-e félakt vagy többalakos, nem feltétlenül kizárólag aktokból álló kompozíció is.

115 Az 1925 decemberében megnyíló tárlaton végül mindketten egy-egy Felsőbányán frissen készült festménnyel szerepeltek. Patkó a műcsarnoki aktkiállításon a felsőbányái hegyek közé helyezett aktkompozícióval, a Szüreti pihenő című képpel vett részt.

116 A lényegében kortalanná stilizált paraszti életkép más festményeihez hasonlóan a napfényes tájháttér és a tőle elkülönülő árnyékos előtér ket-