Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Csorba Géza: A Nagybánya-kép száz éve
353-362, 383-398. Az egész értekezés a következő évben külön kötetben is kiadásra került. A továbbiakban a Nyugat 1922-i közlésének lapszámaira hivatkozunk. 40 „Ekkor vált a magyar képírás »modernne«, vagyis olyanná, amely saját korának életében gyökerezik és magyarrá, azaz olyanná, amelynek saját föladata van s megoldásán a maga módján s erejével fáradozik." Vö.: Fülep i. m. 353. „Szinyei helyett a félbehagyott művet a nagybányaiak végezték el, az ő rapszódiájára a rendszeres munka következett." Vö.: Fülep i. m. 357. „Előttük a magyar képírásnak csak epizódjai voltak, de ilyenekből fejlődés nem alakulhat. Lehetősége azóta merült föl, mióta a nagybányaiak közös föladatot elejétől végig következetesen megoldottak. S azóta van eleven hagyománya." Vö.: Fülep i. m. 360. „Legtipikusabb és következetesebb alakja ennek a törekvésnek, akiben mintegy megtestesül, Ferenczy Károly. O a nagybányai festői fölfogás rendszerezője." Vö.: Fülep i. m. 358. 41 Fülep: i. m. 390. 42 Fülep: i. m. 398. 43 Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Budapest 1925. 44 Kállai: i. m. 35. 45 „Hollósy és naturalistáink megé>vták a forma telített testiségét... (sőt még) java impresszionistáink is ragaszkodtak hozzá ... Impresszionista képeink atmoszférája tehát sűrűbb, testi vázuk plasztikusabb és anyagiasabb" (t.i. mint a polgári individualizmussal táplált francia impresszionizmus produktumai). Kállai: i. m. 31. 46 „Az újabb magyar piktúra fejlődésében huzamos ideig jórészt a naturalizmus expresszív és konstruktív átszervezése és kompozíciós foglalatba való rendezése volt a döntő probléma." Kállai szerint „Cézanne magyar követői, egy-két jellemző kivétellel" nem értették meg a francia festő művészetének lényegét, t.i. tektonikáját. „Miközben arra törekedtek, hogy a természet lényegét fessék, a tárgyak súlyát, áthatlan tömegét, térbeli elhelyezkedésük világos egyértelműségét hangsúlyozva önkéntelenül is a messze múltban kerestek csatlakozást. A reneszánszhoz folyamodtak, melynek ez a plasztikus ábrázolás volt az új világérzék és öntudat által követelt, jellegzetes művészi kifejező eszköze." Kállai: i. m. 49-50. 47 Lehel Ferenc: Nagybánya. In: Nemzeti Művészet 1934, 153-162. 48 „A természetelvi doktrína legképtelenebb állítása az, hogy a természetes ábrázolásnak nincs stílusa, hogy a stílusos ábrázolás természetellenes... A nagybányai ábrázolásnak, ahogy akár a barbizoninak vagy haarleminek, nemkevésbé van stílusa, mint a byzancinak, vagy egyiptominak, mely viszont éppoly természetes, legalábbis meggyőző hatást tesz." Vö.: Lehel i. m. 156. 49 Lehel: i. m. 154. 50 Lehel: i. m. 154. 51 Pogány O. Gábor: A magyar festészet forradalmárai. Budapest é.n. [1946]. 52 Pogány O. Gábor: A nagybányai iskola. In: Szabad Művészet 1948, 76-83. 53 Kassák Lajos: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig. Budapest 1947. 54 Kassák: i. m. 7. 55 Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Budapest 1956. 56 „Hollósy... túllépett a polgári világszemléleren, ezért kellett szakítania a nagybányaiakkal ... a plebeius-demokratikus forradalmisághoz eljutó Hollósy nem maradhatott tovább Nagybányán, a társadalmi harc elől nemes magányba húzódó művésztelepen." Németh i.m. 64. 57 Aradi Nóra: Réti István. Budapest 1960. 58 A Nagybányával összefüggő monografikus munkák 1945 utáni bibliográfiáját Szűcs György állította össze. Lásd Réti 1994 2 , 185. 59 Nagybányai festők. Magyar Nemzeti Galéria. Kiállítási katalógus. Budapest 1962. (helyesen: 1963). Rendezte és az előszót írta Bényi László. 60 Passuth: i. m. 61 Passuth: i. m. 67. 62 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete. Budapest 1981, 33. 63 MTA Művészettörténeti Kutató Csoport. A Századfordulói Munkacsoport megbeszélése Nagybánya értékelésének újabb szempontjai címmel. 1972. november 28. Aradi Nóra vitaindító anyaga. Kézirat. MNG Festészeti Osztálya. 64 Magyar művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. (A magyarországi művészet története. Szerk.: Aradi Nóra.) Budapest 1981. I—II. A Nagybányával foglalkozó fejezetek szerzői: Aradi Nóra, Bernáth Mária, Németh Lajos, Passuth Krisztina, Telepy Katalin. 65 Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Budapest é.n. [1983] 66 „Nyilvánvaló - írja Mezei Ottó könyvének bevezetőjében -, hogy a nagybányai mozgalom és a nagybányai festészet körének, jelentőségének önkényes leszűkítéséről van szó, s bár egyszer-egyszer a fiatalok törekvéseinek megtermékenyítő hatásával szemben toleránsnak mutatkozott, végső soron a szűkebb csoport festészetét tekintette törzsökös nagybányai művészetnek." Vö.: Mezei i. m. 6. 67 Mezei: i. m. 39-40. 68 „A fenti okok [t.i. Rétinek a festőtelep szemléleti kisajátítására irányuló törekvései] miatt kellett onnan idő előtt távoznia Hollósynak... Hollósy művészetpedagógiai és szemléleti nyitottságával Réti nyilvánvalón nem érthetett egyet, nem érthetett egyet az eredeti nagybányai természetelemzéstől elkanyarodó toleranciájával, sem pedig a hivatalos művészszervezer ellen irányuló szervezkedési törekvésével." Vö.: Mezei: i. m. 76. 69 Nagybánya 1992. 70 A konferencia anyaga megjelent a Tanulmányok a nagybányai művészet köréből című kötetben. (MissionArt Galéria) Miskolc 1994. 71 I. m. 27. 72 Kishonthy Zsolt-Murádin Jenő: Nagy Oszkár. Kiállítási katalógus. MissionArt Galéria. Miskolc 1993. 73 Ez utóbbival, amint a szövegben néhányszor utaltunk rá, a szakirodalom korábban is foglalkozott. A téma összefoglaló értékelése Perneczky Gézának A Gresham és köre című, székesfehérvári kiállítást méltató cikkében található. In: Képzőművészeti almanach. Budapest 1969, 18-24. Szorosabban a nagybányai hagyománnyal való összefüggését vizsgálva legutóbb Köpöczi Rózsa foglalkozott a kérdéssel a MNG megbízásából 1993-ban készített, A „posztnagybányaiság" kérdésköre, különös tekintettel Szó'nyi István művészetére című munkatanulmányában. Kézirat.
