Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa

M. Klinger: Keresztre feszítés, 1890 M. Klinger: Kreuzigung Christi / Crucifixion. 1890 (Leipzig. Museum der Bildenden Künste. Repr.) idézése nem idegen a protestáns hagyományoktól, hogy csak a 17. századi holland festészetre vagy újra Rembrandtra utaljunk, Uhde képeit az evangélikus egyházi körök éppúgy támadták, mint a katolikus orgánumok.

60 A hegyibeszéd című művéről (1887, Szépművészeti Múzeum) például így nyilatkozott az Archiv für christliche Kunst: „A prédikátor [Jézus] és a publikum körülbelül úgy néz ki, mintha az ember vasárnapi sétája idején váratlanul metodista konviktusbeliekbe ütköznék. Mégis ez a kép még ártatlan, ha összevetjük az ugyanettől az ecsettől származó Utolsó vacsorával... Az úgynevezett Szent éj című képében a szektásoknak és kommunistáknak ez a festője elérte a trivialitás legmélyebb pontját."

61 A kritikának ez a hangneme mutatja, hogy a minden historizálástól megfosztott bibliai történetek korántsem tűntek a publikum számára érrhetőnek és elfogadhatónak. Uhde képei, amelyeknek reprodukciói a század elejére már megszokott konfirmációs ajándékokká váltak, a nyolcvanas években tényleges művészi oppozíciót jelentettek. Az oppozíció lényegét nemcsak a Krisztus tanítását illető újszerű teológiai értelmezés adta, hanem a szent történetekkel kapcsolatos historizálás elutasítása is. A viták hátterében meghúzódó dilemma - a történeti Jézust kell-e ábrázolni avagy a hívő közösségben, illetve a hagyományban élő Jézus-képet, nem jutott nyugvópontra a kilencvenes években sem, a hangsúly azonban egyre inkább az utóbbira helyeződött. Uhde is résztvevője volt a századvég Krisztus-alakját megformálni kívánó kísérletnek, meghívott szereplője annak a kiállításnak, melyet - Theodor Bierck konzul által felkért - kilenc művész Krisztus-képeiből rendeztek (1896, Berlin).

62 A művészek: Ferdinand Brütt, Artur Kampf, Karl Narr, Gabriel Max, Franz Skarbina, Franz Stuck, Hans Thoma, Fritz von Uhde, Ernst Zimmermann. A művészek névsora garantálta, hogy ne ortodox egyházi szempontok kerüljenek előtérbe, hanem autonóm művészi megoldások szülessenek. Hans Thoma volt az egyetlen, aki tradicionális ikonográfiái elemeket is felhasznált képének keretdíszében. Artur Kampf egyszerű munkásemberként, Fritz von Uhde pedig fényzuhatagba állítva, az egyházi ábrázolások lepelszerű öltözete nélkül festette meg az üdvözítőt. Franz von Stuck hevesen vitatkozó, villámló tekintetű prófétaként, Franz Skarbina pedig villódzó, festékfoltokkal tarkított képén vöröshajú, testetlen jelenésként ábrázolta Jézust.

63 Gabriel Max gnosztikus ihletettségű művén az előkelő és enervált, talányos tekintetű Jézus mögött egy sötét arcú vagy inkább arctalan turbános alak áll, s alig dönthető el, hogy tanítványa-e, vagy talán Krisztus negatív alteregója. Bierck-féle Krisztus-pályázaton kiállított művek is azt mutatják, hogy a kilencvenes évek művészei a megváltó alakját a történeti, bibliai személytől elszakítva, a teológiai hagyományoktól nem korlátozva ábrázolták. Az ezidőtájt készült (nem egyházi) művek jelentős hányadán kísérelték meg a festők Krisztus személyének transzponálását a nyugati kultúra szimbólumává vagy történetfilozófiai, egzisztenciális tanítások hősévé.

64 Max Klinger 1883 és 90 között készült Keresztrefeszítés című képét 1893-ban állította ki először a berlini kiállításon. Képének jobb oldalán, az oldalnézetből ábrázolt keresztfán, alacsonyan függ Jézus, a kép középterében anyja, s az összeroskadó Magdolna áll Jánossal, a kép bal oldalát pedig bírálói és ítélői - Klinger saját korának vallási képviselői, papi személyek - foglalják el. János arcvonásai Beethovenéire emlékeztetnek, aki Klinger mitológiájában a „zseni" megtestesítője. Klinger már korábbi grafikai művein is a szenvedés allegorikus alakjaként ábrázolja Krisztust. Az 1884-ben kiadott, Ein Leben címet viselő lapon például ott látható a horizont