Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Boros Judit: Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében
vinczi Takács Zoltán kifejezésével élve, akadémikus változatát képviseli. 10 Itt érvényesül legerőteljesebben Leibi és általa a közös eszménykép, Holbein, illetve az akkor Münchenben is divatos ún. Hellmalerei hatása. 1886-tól, lényegében a Merengővel kezdődően az impresszionisztikus atmoszférafestés, a fényeffektusok vizsgálata keveredik a naturalista részletábrázolással. 1892-től tíz éven át tart Hollósy festészetének válságkorszaka, amikor témát és látásmódot egyaránt változtatni akar, anélkül azonban, hogy korábbi kötöttségeitől szabadulni tudna. Nagybányán már a nemzeti művészet megteremtésének feladatát is magáénak érzi. Szinte maga előtt sem határozott céllal kezd önálló tájképeket festeni és csak 1904-től, másfél évig tartó szimbolista jellegű, figuratív próbálkozások után válik festészetének uralkodó műfajává a szimbolista tartalmat, néha szecessziós stílusjegyeket és expresszionista ecsetkezelést vegyítő tájfestészet. Haláláig nem békült meg azzal, hogy nem sikerült jelentős figuratív festővé válnia, és csak mint jelentéktelen vázlatokat emlegette életművének abba a korszakába tartozó darabjait, amelyet a mai megítélés a legértékesebbnek tart. Érdekes, hogy hasonló jelenség figyelhető meg húsz évvel korábban Munkácsynál is, aki élete vége felé festett szimbolista hangulatú tájképeit ugyancsak vázlatoknak tekintette. „... ILYEN FEJBŐL FESTETT DOLGOKAT NEM LEHET JÓ PÉNZÉRT ELADNI" 11 Hollósy első müncheni éveiről kevés közvetlen forrásból származó információ áll rendelkezésünkre. Két, 1890 utáni levelében ír első korszakának eseményeiről - főleg arról a kegyetlen küzdelemről, amit a legszorosabb értelemben vett nyomorral kellett folytatnia iskolájának megnyitása előtt. Ezekben a levelekben kitér a művészettel kapcsolatos nézeteire is. Az egyik levelet Páll Emmanuel nevű rokonához írta Münchenből, valószínűleg 1891-ben, a másikat az ugyancsak rokon Esztegár Lászlóhoz 1894-ben. 12 Inkább előremutat viszont az a fogalmazvány, melyet K. Lippich Elek felkérésére egy hazai privát akadémia megalapítása kapcsán dolgozott ki Hollósy, és küldött el 1894. december 5-i keltezéssel Budapestre. 13 Tekintve, hogy ez a tervezet az előző időszak tapasztalataiból szüremlett le, érdemes a korai levelekkel együtt figyelembe venni. Végeredményben e három dokumentum, illetve a Hollósy-irodalom és természetesen az ekkor készült képek alapján rekonstruálható a fiatal festő ars poeticája. Minimális előképzettséggel érkezett Münchenbe 1878-ban Hollósy Simon. Előzőleg, 1875-76-ban fél évre beiratkozott ugyan a Mintarajztanodába, de Felvinczi Takácsnak elmondta, hogy nemigen látogatta az iskolát. Mégis emlékezetes élménye maradt Székely Bertalan egyetlen korrektúrája, 14 akit Szinyei és Mednyánszky mellett a későbbiekben is nagyra becsült. Hogy valamelyes festői tudással már korábban is rendelkezett, bizonyítja a rónaszéki görög-katolikus templom oltárképe, amelyet 1874-ben megrendelésre készíHollósy Simon: Tanulmány a Tengerihántáshoz, 1885 Simon Hollósy: Studie zum Gemälde „Maisschälen", 1885 Study for "Com Husking". 1885 (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 188.) tett. 15 Lemásolta továbbá Munkácsy Lakodalmi hívogatók című képét 1875-ben, majd egy évvel később egy Keresztlevételt festett, nem tudni milyen előkép után. 6 Ennek ellenére úgy tűnik, nem készült tudatosan festőnek, inkább bizonytalan művészi vágyak éltek benne, szerette a zenét, maga is hegedült és csellózott. Az alatt a másfél év alatt, amit közvetlenül München előtt otthon töltött, ugyanúgy a természetben való kószálás jelentette számára a legfőbb élményt, mint a fiatal Mednyánszkynak. Münchenben 17 a fiatal Hollósy, akinek komoly sikerei voltak az akadémián, választhatott tanárainak Pilotyt követő vérbő historizmusa vagy a Liebermann, Leibi, Hans Thoma által képviselt impresszionisztikus realizmus, illetve a müncheni tárlatokon erőteljesen jelen lévő francia realista festők stílusa között. Műfajként kézenfekvő volt a müncheni fiatal magyar festők többsége által művelt zsánerfestés, amely mind színvonal, mind stílusorientáció tekintetében a legnagyobb változatosságot mutatta. 18 (Különös, hogy Hollósy ifjú korában nem kísérletezett történelmi vagy vallásos témájú kompozíciókkal, eltekintve a már jelzett másolatoktól, az 1879-es Őrangyal^ is inkább zsánerkép volt, talán Székely Bertalan Anyai őrszemének hatására.) 188l-es Akttanulmánya 10 egyértelműen jelzi a művész realizmus iránti érdeklődését, az 1884-es Almatolvajok 21 pedig egyik első darabja annak a sorozatnak, amelyet Jules Bastien-Lepage műveiből inspirálódva festettek a jövendőbeli nagybányai festők 1884 és 1895 között.
