Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Boros Judit: Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében

Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében

1 1882-1902 BOROS JUDIT H

ollósy Simon a Tengerihántás és néhány kocsmai zsáner festőjeként, illetve a nagybányai művésztelep megalapítójaként szerepel a magyar művészettörténetben.

2 Mégis, aki arra számít, hogy ún. nagybányai képeket talál életművében, annak csalódnia kell. Hollósy, akinek környezetében kialakult a nagybányai festészetet megalapozó gondolati mag, néhány kisebb, vázlatjellegű vászontól eltekintve, alig festett jellegzetes nagybányai képet.

3 Erre az ellentmondásra épült Réti Istvánnak Hollósyról rajzolt, rendkívül egyoldalú pályaképe a nagybányai művésztelepről írott monográfiájában.

4 Réti azonban ezt az ellentmondást nem tudatosítja és nem ad számot a jórészt éppen hozzá írott levelekből kiolvasható művészi válság problémáiról. Ehelyett úgy tesz, mintha mit sem tudna Hollósy Nagybánya utáni korszakáról,

5 ami egy olyan jól informált, Budapesten gyakran megforduló, majd ott letelepedő ember esetében, amilyen Réti volt, szinte hihetetlen.

6 Különösen az negyedszázaddal Hollósy halála után. Ami pedig Hollósy emberi magatartásának bemutatását illeti, szívesen hagyatkozik a mester némiképp excentrikus külsejének szuggesztív megidézésére, ezáltal mintegy bizonyítva érezvén a leírtak igazát.

7 Mindennek azért van különleges jelentősége, mert az utóbb megjelent, Hollósyról írott vagy őt is említő monográfiák és tanulmányok dacára Réti sémái élnek mindazok tudatában, akik nem foglalkoztak behatóbban a korai nagybányai művészettel vagy Hollósy életművének tanulmányozásával. Hollósy művészi hitvallását rokonaihoz, barátaihoz, vagy hivatalosan K. Lippich Elekhez írott leveleiből ismerhetjük meg. E levelek nagyobb része már hosszú ideje olvasható különböző publikációkban.

8 Hangvételük nyílt, formalitásokat mellőző, szóhasználatuk, mondatfűzésük megfelel a kor kissé patetikus stílusának és csak az 1898 és 1901 közötti évek írásaiban találkozunk szélsőségesen szenvedélyes vagy dagályos fogalmazásokkal. A leveleket - és a bennük kifejtett művészeti nézeteket - a festői életmű korszakainak korrelátumaként érdemes áttekinteni. Hollósy életművében három korszakot szokás elkülöníteni: 1880-1895 között festette a müncheni zsánerképeket, 1896-1901 között a nagybányai munkákat, főként a Rákóczi induló változatait, 1902-től haláláig a técsői tájképeket. E korszakolást azonban finomítani kell. Azt már a korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a müncheni zsánerkompozíciók alakításában - tehát a mögöttük meghúzódó művészeti problémafelvetésben is két periódus különíthető el. Ilyen értelemben a Tengerihántás

9 Hollósy naturalista stílusának nemcsak csúcsteljesítményét, hanem, FelHollósy Simon képeslapja Réti Istvánhoz, 1898 Ansichtskarte von Simon Hollósy an István Réti, 1898 Simon Hollósy's postcard to István Réti. 1898 (MNG Adattár I Archiv I Archives)