Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MENRÁTH PÉTER-HERNÁDY SZILVIA: M S mester Vizitáció-képének restaurálása

3. Haztetos teltáskásodás: Erzsébet köpenyének részlete (makrofelvétel) Large areas of lifting: details from Elizabeth's cape (macro-photo) 4. Háztetős teltáskásodás: a hídon áthaladó két figura (közgyűrus felvétel) Large areas of lifting: the two figures crossing the bridge (the photograph was taken with a camera fitted with a converter) Az 1967 és 1971 között a „Hét évszázad magyar művészete" című kiállítás-sorozatban szereplő festmény állandó mozgatásnak és változó klímaviszonyokriak volt kitéve. Az újabb romlások, feltáskásodások rendszeres jelentkezése teljesen természetes ezen előzmények és körülmények ismeretében. A kép kritikus helyzetén csak rontó védőüveget ekkor eltávolították ugyan, de a restaurátori beavatkozás továbbra is csak a felület rögzítésére, illetve kisebb mértékű retusálására korlátozódott. 1974-ben a Kúria épületében állították ki a Vizitációt, majd a Régi Magyar Gyűjteménnyel együtt a Budavári Palotába került. 1975-ben a várbeli, új kiállítás állapotellenőrzése során is megállapították, hogy a „festékréteg egy kisebb és egy nagyobb területen felhólyagosodott".

5 1977-ben a gyűjteményraktár beázásakor a kép igen jelentős károsodást szenvedett. Lakkrétege elhomályosodott, és a festékréteg újra több helyen feltáskásodott. Ezt ismét rögzíteni, a lakkot regenerálni kellett. Az 1982-ben megnyíló új kiállítás előtt a Vizitációt ismét javították, és kezelték a kisebb folytonossági hiányokat is. A tróntermi előtérben sem stabilizálódott azonban az állapota, amit a szinte állandóan jelentkező kisebb mértékű feltáskásodások folyamatosan jeleztek. Ezeket időről időre kijavították, visszavasalták ugyan, de a kép a közönség és a muzeológusok szeme láttára így is napról napra romlott, mígnem 1989-ben ez olyan mértéket öltött, hogy be kellett venni a kiállításból.

6 Restaurátorok és művészettörténészek számára nyilvánvalóvá vált ekkor, hogy a megelőző évek „tüneti kezeléseivel" szemben ezúttal teljes, feltáró restaurálásra van szükség. Ennek a munkának kettős célt kellett maga elé tűznie: egyrészt a romlás okait feltárva a fatábla és a festett felület védelmének megoldását, esztétikai helyreállítását, másrészt a feltáró restaurálás során minden olyan fizikai, kémiai és fototechnikai vizsgálat elvégzését, minden olyan jelenség, részlet megfigyelését és dokumentálását, amely segítheti ennek a magyar emlékanyagban oly nagyra értékelt festménynek a tudományos feldolgozását, valamint minden bizonnyal európai jelentőségű mestere életművének pontosabb megismerését. * A Vizitáció-táblát ugyan többször javították, jelentős átfestések azonban a kép átvételekor már nem voltak raj-