Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - MOJZER MIKLÓS: A festő hagyatéka, ahogyan ma látjuk
7. M S mester: A királyok imádása (részlet). Lille, Musée des Beaux-Arts Master M S: The Adoration of the Magi (detail). Lille, Musée des Beaux-Arts hető 1499-es városi adófizetői jegyzékben, sem az eddig előkerült városi iratokban. Valami fontos indoka kellett legyen egy ekkora oltáralapításnak - a legnagyobbnak a város régi és egyetlen plébániatemplomában -, még ha az állíttatok ebben az időben, úgy látszik, nem is voltak a város polgárai. Több egykorú adat a vári Mária-templom főoltáráról Selmecbányán egyelőre nem áll rendelkezésünkre. A bűnbocsánati napok számából következően a Szent Katalin-templom főoltára a második legnagyobb alapítvány - és időben korábbi a Vártemplombelinél. Erre 1496-ban kaptak (a listában nem említett nagyságú) búcsúengedélyt - alapítói Glober (Globor?) János és Hillebrand András -, és még ugyanabban az évben 1200 napot (míg tizenegy évvel azelőtt az egész Vártemplom 1500 napot kapott!) -, majd 1500-ban ezt a búcsút a templom és a főoltára újabb (meg nem nevezett) búcsúval toldhatta meg. A felsorolás ez alkalommal kivételes. Pontosan említi az oltár felszentelésének napját, így: az „1500. évből búcsú a Katalin-templom és a főoltára számára, amely megépült, ahogyan azt Gergely szeverini püspök és az esztergomi érsek helynöke ugyanez év november 16-án felszentelte..." A kivételes pontosság az időpontban kétségtelenné teszi, hogy az oltár ekkorra elkészült, és ezt külön ki is mondták. Lehet, időzítették a felszentelést erre az időpontra: 1500 szentév volt, a november 16-i dátum jó héttel előzte meg a templom névadójának, Alexandriai Szent Katalinnak november 25-i búcsú-, illetve neve napját. Az esztergomi érseki vikárius - Thakaró Gergely Szörényi (severini) címzetes püspök - szerepe az oltárszentelésben kitüntető jelentőségű lehetett a város számára. 6 Az oltár elkészülését erre az időre egy további, de immár hallgatólagos adat is megerősíti. Az egyik alapító, Hillebrand András 1507. évi végrendelete szerint a
